Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIV. (1988)

Tanulmányok - Történelem - Pálmány Béla: Nógrád vármegye újratelepítése, benépesülése és az agrártermelés fellendülése a török kiűzése után 1683–1728

1. táblázat Nógrád vármegye helységeinek megoszlása az adóporták száma szerint 1647-ben Járás neve összesen Portaszám Si^4i*<ip~ nyi Kékkői Losonci Füleki Falu /o 1/8 1 1 0,47 1/4 — 5 7 14 26 12,21 1/2 8 5 8 13 34 15,96 3/4 6 6 10 8 30 14,08 1 — 6 5 6 11 28 13,15 1 1/4 3 5 7 4 19 8,92 1 1/2 4 3 4 4 15 7,04 1 3/4 7 3 1 1 12 5,63 2 — 4 2 4 1 11 5,16 2 1/4 2 — 1 1 4 1,88 2 1/2 2 2 — — 4 1,88 2 3/4 4 — 1 — 5 2,35 3 — 2 1 1 — 4 1,88 3 1/4 2 — — — 2 0,94 3 1/2 2 — — — 2 0,94 4 — 1 2 — — 3 1,41 4 1/2 1 — — — 1 0,47 4 3/4 — 1 — — 1 0,47 5 — 1 — — — 1 0,47 Kuriális helység taksája 0— 50 d — 1 — 1 2 0,94 50—100 d 1 — — 1 2 0,94 250 d 1 — — — 1 0,47 450 d 1 — — — 1 0,47 500 d 1 2 — — 3 1,41 900 d 1 — — — 1 0,47 Helység 60 43 50 60 213 100% 28,17% 20,19% 23,47% 28,17% 100 % Adóporták összege 98 54 1/4 53 1/2 44 1/8 249 7/8 39,22% 21,71% 21,41% 17,66% 100% adottságok e zordabb éghajlatú, soványabb földű hegyvidéki szláv falvakban sokkal kedvezőtlenebbek voltak, mint a déli, palócok lakta vidéken. A következő időpont, amelyből átfogó képet alkothatunk a vármegye településeinek összesített adózó kapacitásáról, az 1661-es esztendő. Jóllehet, 1647 óta itt papíron még békének kellett lennie, a rendszeres portyázások és a két úr, a török és a magyar államgépezet által évről évre kivetett súlyos adók is egyértelműen nyo170