Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIV. (1988)
Tanulmányok - Történelem - Jakus Lajos: Cserhát-táj felekezeti iskolái Pencen (Rádon és Kosdon( 1546–1948
ben. 101 Egyértelmű tehát, hogy ha kellett is engedély a várépítéshez, a földesurak e követelményt nem mindig vették komolyan. Térjünk még vissza egy rövid időre a várak jelentőségének eddig még kevésbé érintett oldalához, a katonai szerephez. Könnyen belátható, hogy a vár megléte feltételezi bizonyos számú fegyveres erő állandó jelenlétét, mely feletti hatalommal vissza is lehetett élni, s a várak tulajdonosai ezt meg is tették. Se szeri, se száma megyénkben a várakból kiinduló erőszakos fosztogatásoknak, hatalmaskodásoknak. 1265-ben Illés fia Péter serviensei István ifjabb király érdekében dacolnak a törvényes uralkodó, IV". Béla hadaival egy névtelen várban. Ez az első adat, hogy megyénk egyik birtokosa vára révén az országos politika formálói közé lépett. IV. László idején Forró Péter Kékkőből pusztította a király vagyonát. 102 A megye urai egymás birtokait, várait is megrohanták, elfoglalták: 1290-ben például a Hontpázmány nembeli Lampert tartotta megszállva a Balassa-ősök kékkői várát és gyarmati tornyát, 103 valamivel korábban a Rátót nemzetség tagjai a Kacsicsok szőlősi várát foglalták el. Az igazi anarchia a XIV. század elején köszöntött Nógrádra: Csák Máté és szövetségesei, elsősorban Kacsics nembeli Péter öt fia fosztogatott a környéken, az ellenállók várait elfoglalták vagy lerombolták. Csák Máté embereinek kezére került Kékkő, Gyarmat és Fülek, 104 megostromolták — sikertelenül — Bujákot is. A hűtlenek felégették a Losoncziak divényi ós gácsi várait, talán ekkor pusztult el Ozdin és Fejérkő is. A későbbi oklevelek külön kiemelik, hogy Péter fiai váraikat Csák Máté rendelkezésére bocsátották, illetve Somoskő, Sztrahora, Hollókő és Baglyaskő nevű váraikból fegyvereseikkel pusztítottak, raboltak és erőszakoskodtak a környéken. A megye birtokosainak nagy része — önként vagy kényszerűségből — Csák Máté oldalára állt. Péter fiai mellett az oligarcha szűkebb környezetében találjuk Tarjáni Miklóst és Zách Feliciánt is. Balassa Demeter Rozgonynál esett el Károly Róbert ellenében, Csák fia János pedig — érdekes módon — éppen 1312. után állt a sánta nádor oldalára. A Károly Róberthez hű birtokosok Szécsényi Tamással az élen, vagyonukat hátrahagyva menekültek el a megyéből, hogy 1321. után annál diadalmasabban térjenek vissza. Nem tudjuk pontosan, hogy mikor állt helyre Károly Róbert hatalma Nógrádban, de nagyon valószínű, hogy a visszatérés csak harcok árán sikerült. 1327-ben Péter fiainak várai közül Sztrahorát egykorinak mondják, Baglyaskő esetében a „locus catri" kifejezést használják, tehát mindkét vár legalábbis romos lehetett. Mivel Zách Felicián és Tarjáni Miklós az utolsó pillanatban Károly Róbert hűségére tértek, megtarthatták birtokaikat. A Rozgonynál elesett Demeter birtokait egy másik Balassa-ős, a király hű Donch mester kapta. Csák fia János összes birtokára Harsundorfer Ulving nyert adományt, Szécsényi Tamás és a Losoncziak visszakapták föl djeiket. A nagy vis szatérő Szécsényi Tamás volt, aki nem csupán saját birtokait kapta vissza, hanem óriási adományokban is részesült. Az ő tulajdonába kerültek Péter fiainak birtokai a négy várral és más, hűtlenségben elmarasztalt birtokosok (pl. Varsányi István) földjei is. Az uralomváltás azonban nem csak politikai természetű volt. Gyökeres átalakulás következett be a vár és a birtok viszonyában. 117
