Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIV. (1988)

Tanulmányok - Történelem - Simon Zoltán: A várak szerepének változása a középkori Nógrád megyében

elsősorban katonai objektumként értékelte és ennek formai megnyilvánulásainak vizsgálatával törődött, tipológiai alapon kísérelve meg a várak fejlődését megrajzolni. A várak történeti szerepére kevés figyelem irányult. Ha fel is sorolták a várakra vonatkozó történeti adatokat, azt kellő forráskutatás és forráskritika nélkü] tették, így adataik jórészt hiányosak, másrészt számos tévedést tartalmaznak. Sokszor a túlságosan merev tipológiai rendszer is téves eredményre vezetett, mivel néhányszor erőszakoltan kísérelték meg egy-egy objektum beillesztését e rendszerbe. Csupán az utóbbi tíz esztendőben fordult a figyelem nagyobb mértékben a várak történeti szerepének vizsgálata felé, elsősorban Fügedi Erik és Engel Pál munkássága során.

3 Széleskörű oklevéltári kutatásokon épülő műveik sokszor alapjaiban ingatták meg a korábbi elméleteket. Ujabb meglepetést okozott az, hogy az eddig őskori, népvándorláskori vagy szláv erődítményeknek tartott fa- föld szerkezetű sáncvárak nagy részéről kiderült, hogy középkori objektumok.

4 Tovább bonyolította a helyzetet, hogy az ilyen erődítmények zöméről hallgatnak az oklevelek, s így felmerült az a probléma is, hogy egyáltalán nevezhetjük-e az ilyen építményeket várnak ? Újra fellángolt tehát a vita : kik, mikor, és milyen célból emeltek a középkori Magyarországon várat ? Miért pusztult el ezek egy része már igen korán ? Változott-e, és ha igen, hogyan változott meg a várak szerepe az évszázadok során ? Mivel a kérdések megközelítően pontos megválaszolásához szükséges átfogó jellegű országos vizsgálat elvégzéséhez több ember évtizedes munkájára volna szükség, mi csupán egy kisebb területi egység — a középkori Nógrád vármegye — várainak sorsán keresztül igyekszünk az új eredmények tükrében — egyelőre csak vázlatos — választ adni a felmerült kérdésekre. Mivel a tág időhatárokon belül fellépő valamennyi jelenség tüzetes vizsgálata túlnőne dolgozatunk keretein, a kezdetektől a XIV—

XV. századig terjedő időszak problémáira koncentráltunk, a várak későbbi történetét csak nagy vonalakban vázolhatjuk. Úgy éreztük, hogy a kutatást ki kell terjeszteni a ma már Csehszlovákiához tartozó egykori észak-nógrádi terület váraira is, már csak azért is, mert sorsuk szoros összefüggésben van a mai Nógrád megye területén található várakkal, továbbá számos kulcsfontosságú adat éppen e várakra vonatkozik. Nem mellőzhettük a régészeti kutatások eredményeit sem, melyek a várak előkerült felszerelési tárgyain, építészeti részletein keresztül és kiépítésük periódusai által számos értékes adattal gazdagították ismereteinket. Szükségesnek tartottuk továbbá azt is, hogy a várakat felkeressük és megvizsgáljuk, vajon összekapcsolhatóak-e néhány bizonytalanabb történeti adattal. Végül — bár csak igen korlátozott levéltári kutatásra nyílt csak módunk — igyekeztünk összeállítani a nógrádi várakkal kapcsolatba hozható történeti anyagról egy — a további kutatást talán némileg megkönnyítő — adattárat.

5 Természetesen hangsúlyoznunk kell, hogy adattárunk korántsem tökéletes, de mentségül szolgáljon, hogy meglévő középkori okleveleink kiadása messze nem teljes, s kiadott okleveleinkben is sok a félrevezető olvasati hiba. 2. A KÖZÉPKORI ERŐDÍTETT OBJEKTUMOK SZÁMA MEGYÉNKBEN Az 1950-es évek második felóig a megye váraival foglalkozó művek — kevés kivételtől eltekintve — csupán a XIX. században még látható és a még ma is álló várromokat, valamint a nyilvánvaló okleveles adatokkal igazolt várakat vették számba. Igaz ugyan, hogy szórványosan már a XIX. században említenek sáncokkal erődített helyeket, részben a helyi hagyomány, részben pedig formájuk alapján középkorinak tartva azokat.

6 104