Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIII. (1987)

Tanulmányok - Történelem - Szomszéd András: A nógrádi cigányság története az összeírások tükrében

45. SZEGŐ id. mű. 85—86. p. 46. Az első magyarországi népszámlálás 1784—1877. Megjelent az 1960. évi népszámlálási sorozat köteteként. Bp 1960. 95—103. p. 47. NML IV. l.b. Kgy. i. gy.—10 Cigányössze rás Öi: 137 sz 1776. év. 48. Vö. Mária Terézia Úrbérrendezése 1767. Új Magyar Lexikon 6. 561. p. 49. NML IV. l.b. Kgy. jkv. 1806. évi kötet. 300. p 550. sz. 1906. év. 50. NML V. 1. Balassagyarmat mezőváros tanácsulési jegyzőkönyve 1810. Pünkösd hava 10. Tovább akbanBgy mvt. jkv. 51. NML V. 1. Bgy. mtv. jkv. 1822. Böjt hava 7. 44. sz. 52. NML IV. l.b. Kgy. i. Pasc A. 233/1818. 53. NML IV. l.b. Kgy. i. Pasc. A. 46/1818. 54. NML V. 1. Bgy. mvt. jkv. 1809. június 26—27. 55. NML V. 1. Bgy. mvt. jkv. 553/1811. 56. NML V. 1. Bgy. mvt. jkv. 1802. május 2. 57. NML V. 1. Bgy. mvt. jkv. 1815. november 11. 58. NML IV. 1. a. Kgy jkv. 1816. 1934. sz. 59. MOCSÁRY id. mű. 4. k. 259. p. 60. Tudományos Gyűjtemény. VI. évf. 9—10. p. 61. NML Kgy. jkv. 1826. év. 72. p. IV. l.a. 62. NML IV. l.b. Kgy. i. 427/1837. 63 NML IV. l.b. Kgy. i. 303/1838. 64 Két időmetszetben vizsgáljuk meg a cigányság beilleszkedéséti Kékkői, losonci és szécsényi járásokból 1838-ból, a füleki járásból 1844-ből maradt fenn összeírási NML IV. l.b. Kgy. i. gy.—10. Cigányösszeírás. 65. NML IV. l.b. Kgy. i. gy. —10. Cigányösszeírás. 1838. Kékkői járás. 66. A községszámokat MOCSÁRY idézett művéből vettük. A könyvében füleki járás 67 település, kékkői járás 68 település, losonci járás 54 település, szécsényi járás 74 település. A települések száma összesen 265. Azért vettük ezt alapul, mert időben közelebb áll az összeírások évéhez. 67. Alsópetény, Balassagyarmat, Berkenye, Borsosberény, Diósjenő, Nógrádsáp, Nézsa, Ösagárd, Szendehely, Nagyoroszi, Felsőpetény összesen 12 község adatai 1841-ből valók. 68. A foglalkozás eredete még a reformáció idejére nyúlik vissza, amikor is az egyház tiltotta a muzsikálást. Aki a táncos mulatságok tevékeny résztvevője volt, annak vállalnia kellett az egyház haragját is. A cigányság ragaszkodott a zenéléshez, más foglalkozást is meg kellett tanulnia. A vándorlással leginkább összeegyeztethető volt a kovács mesterség. 69. Tulajdonképpen 6 főnek nincs foglalkozása, 3 fő koldus, 2 obsitos, kettő jelenleg is katona. 70. SCHNEIDER MIKLÓS: A nógrádi adózó nép viszonyai 1828-ban. Salgótarján 1972. 5. p. 71. NmL IV. l.b. Kgy. i. gy. —10. Cigányösszeírás. 1838. Kékkői járás. 72. Vannak községek, számuk 13, ahol sem családszámot, sem felnőtt nők számát meghatározni nem lehet. Csak férfiakat írtak össze. Ebből következik, hogy a családszám, és főleg a felnőtt nők száma a táblázatban szerepelteknél lényegesen nagyobb. 73. NmL. IV. l.b. Kgy. i. gy. —10. Cigányösszeírás. Losonci járás 1838. 74. NmL. IV. l.b. Kgy. i. gy. —10. Cigányösszeírás. Szécsényi járás 1838. 75. NmL. IV. l.b. Kgy. i. gy —10. Cigányösszeírás. Szécsényi járás 1838. 76. NmL. IV. l.b. Kgy. i. gy. —10. Cigányösszeírás. Szécsényi járás 1838. 77. NmL. IV. l.b. Kgy i. gy.—10. Cigányösszeírás. Püleki járás 1844. Bár az összeírás 6 évvel később készült, mint az első három járásbeli, de szempontjai ugyanazok. 78. NmL. V. 41. Bgy. mvt. jkv. 1815. Szent András hava 26 sz.; ua. 1848 766. sz. Ez utóbbi esetben példánk hőse majdnem megjárta, mert a „10 forintokért" lovat akart vásárolni, de ezt a „fekete tizest" már rég kivonták a forgalomból. A pénz eredetéről a következőt mondta: „Pesten szögek árában . .. egy izraelitától. .." kapta. 79. 1816-ban csak a divényi uradalomtól Balassagyarmat mezővárosa 406 forint értékben 20 000 db téglát vásárol. Vö. NmL, V. 1. Bgy. mvt. jkv. 145, 152, 176. sz/1816. 80. NmL IV. l.b. Kgy. jkv. 1202/1822. „Lovaknak jegyzéke, melyeket egy csapat cigánytól elvettek." Ugyanott 648 1823. „Komárom vármegyében elfogott gyanús cigányoktól elvett szekerek és lovak jegyzéke." TJo. 43/1823. „Markovits nevű Szabolcs megyében elfogott cigányoknál található holmik jegyzéke." 81. MÁTltAY GÁBOR : Magyar zene és a magyar czigányok zenéje, in: Magyarország és Erdély képekben. Pest 1853. IV. k. 120. p. Továbbiakban id. mű. 82. NmL V. Bgy. mvt. jkv. 1809. márc. 5. Itt köszönöm meg dr. Petrik Jánosnénak, hogy a forrásra felhívta a figyelmemet. 83. NmL V. 1. Bgy. mvt. jkv. 1818. április 4. A hegedűt Pesten javítják. A javítás költségének 2/3 részét Zatkó János fizeti, 1/3 részét a tulajdonos. Indoklás: „A kárt az okozó nem szántszándékkal okozta." 84. NmL. V. 1. Bgy. mvt. jkv. 78/1833. 85. NmL. V. 1. Bgy. mvt. jkv. 1848. augusztus. Rigó Bertalan klarinétos elszökött a városból Losoncra, „bizonyos 206