Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIII. (1987)

Tanulmányok - Történelem - Száraz M. György: Teleki László politikai nézeteinek alakulása 1848 márciusától szeptemberig

előtti s nem összpontosult működés - demonstratio az ügynek könnyen árthatna. Könyörgök tehát s nem csak én de elvbarátaim nevében könyörgök kedves barátom ! használd hatalmas befolyásodat arra, hogy se az Ellenzéki Körben se másutt mostan ilyesféle demonstratiok ne történjenek s maradjon el minden illyes mire nézve az impulsus nem innen a törvényhozó testtől különösen a Rendek táblájától jönne . . ."

5 A levélből az is kiderül, hogy Teleki tagja a nádor vezette országgyűlési küldöttségnek, amely Bécsbe indul a váiaszfeiirattal. Bármennyire aggódó a levél hangja, bármennyire tart is írója a törvényes eredményeket tönkretehető tömegmegmozdulásoktól, az általános vidám, bizakodó hangulat magával ragadja őt is, hiszen alkonyatkor a pozsonyi sétatéren összegyűlt lelkes tömeg előtt támogatja Gyöngyössy Alajos jurátus indítványát Táncsics kiszabadítására. Este ott áll Batthyány val együtt a Zöldfa vendéglő erkélyén Kossuth mellett, akit a pozsonyi ifjúság fáklyászenével tisztel meg. Ekkor Kossuth a leendő minisztérium majdani elnökeként mutatja be a tömegnek Batthyány Lajost,

6 Teleki eljövendő szerepéről még nem tudunk meg semmit. Ebből azonban korai lenne azt a következtetést levonni, mintha eldőlt volna már, hogy Teleki nem lesz az alakuló magyar kormány minisztere. Annál inkább, mivel sokáig még maga Batthyány sem tudja, kik is lesznek minisztériumának tagjai.

7 A találgatások sorát már Kossuth március 3-i híres beszéde megindítja. Pesten, az Ellenzéki Kör március 9-i bankettjének idején összeállított listákon Deák, Kossuth, Pulszky, Szemere, Nyáry, Mészáros, Batthyány Lajos és Kázmér, Szechenj^i, Eötvös neve mellett Teleki mint leendő erdélyi vajda szerepel. A március 16-i, ugyancsak az Ellenzéki Kör által szövegezett, ,,Kiket kíván a nemzet felelős ministereknek ?" című röplapon az előbb felsorolt nevek közül hiányzik Széchenyié és Mészárosé, viszont Szentkirályi s Perónyi Zsigmond neve tűnik fel, Teleki pedig hadügyminiszternek kívántatik. Március 22-én - egy nappal Batthyány hirtelen miniszteri névsert adó beszéde előtt - Vidos József Vas megyei követ leveléből már azt tudhatjuk meg, hogy gr. Teleki László a külügyi tárca várományosa. Urbán Aladár írja: ,,komolyan csak mintegy tucatnyi politikus neve jöhetett szóba, akik közül Szentkirályi Móric, Teleki László, Nyáry Pál, Perényi Zsigmond, Pulszky Ferenc kinevezése még a beavatottak előtt is sokáig lehetségesnek tűnt". Ezek után meglepő lehetne, hogy a Batthyányval évek óta szorosan együttműködő, s ráadásul baráti kapcsolatban is levő, tehetséges és népszerű Teleki végül mégsem szerepel a 23-án bejelentett kormánynévsorban. Horváth Mihály szerint - aki egyébként úgy tudja, hogy ,,a nevelésügyi tárcát sokan gróf Teleki László kezében óhajtották látni, ki Eötvösnél sokkal nagyobb népszerűséggel bírt felső házi heves harczai miatt" - Batthyány végül azért dönt Eötvös mellett, mert erősebb támaszt remélt benne „Kossuth iránya ellen, melyhez Teleki László is csatlakozott".

8 Ezt a feltételezést nem igen fogadhatjuk el, mert Kossuth és Batthyány között még sokáig nincs olyan ellentét, amely indokolhatná utóbbi ilyetén védekezését kormányának megalakításakor. Kossuth úgy emlékezik vissza erre a kérdésre, hogy őt Batthyány - feltehetően 22-én - meg nem nevezett tárgyú értekezletre hívta, ahoi jelen volt Perényi, Teleki, Eötvös, Szentkirályi, Szemere, Pázmándy stb... „Batthyány előadta, hogy a minisztérium alakítása iránt kíván, velünk értekezni. «íme az én candidátusaim» monda s nekilátott a neveket olvasni; el is olvasta mind, némely tárczára egyet-egyet, némelyikre kettőt-hármat is (így a király személye melletti miniszterségre Perényit, Telekit, herczeg Esterházy Pált. . .) ... Megindultak a nyilatkozatok. Legelőbb Perényi és Teleki kijelentették, hogy ők hivatalt nem vállalnak."

9 144