Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIII. (1987)

Tanulmányok - Történelem - Vonsik Ilona: Adalékok a nők politikai mozgalmi törekvéseihez Nógrád megyében 1900–1944

hogy a jelöltjét küldje le a Vigadó udvarán tartandó gyűlésre. A pártvezetőség kérte a gyűlés április 30-ra való halasztását s egyben közölte, hogy a párt jelöltje a salgótarjáni kerületben Büchler József lesz. Büchler jelölését azonban kétkedéssel, majd elutasítással fogadták a salgótarjáni szociáldemokraták, s így Klárik Ferenc lett a jelölt. Klárik megválasztását elősegítendő, Gádor Béla, aki a salgótarjáni és környéki szociáldemokrata munkások körében nagy népszerűségnek és tiszteletnek örvendett, 1922. április 27-én Bécsből felhívást intézett a bányászokhoz Klárik támogatására. Fodor Béla, a szociáldemokrata párt kerületi megbízottja jelentése szerint a 9700 választónak 40%-a munkás. Klárik Ferenc jelölése után szociáldemokrata választói gyűlések zajlottak le a környező községekben és a körzet centrumában, Salgótarjánban is. 1922. április 30-án Salgótarjánban és Kisterenyén, június 25-én Salgótarjánban, július 23-án Szécsényben. A gyűléseken nem mulasztották el, hogy a nőkhöz külön is szóljanak. 1922. május 12-én Knur Pálné, a párt választási megbízottja Salgótarjánban választási gyűlésen foglalkozott a nők helyzetével, azzal a felismeréssel, hogy szükséges a nőknek is politizálni. A jó politika szükséges a munkásnőknek, de a háztartásbelinek is, hogy joga legyen beleszólni saját sorsának intézésébe, s a gyermekei jövőjéért küzdeni.

103 A május 14-i választási nagygyűlésen Klárik Ferenc programbeszéde után Buchingerné Ladányi Szeréna szólt a nőkhöz, hangsúlyozva, hogy „fontos, hogy a nők is törődjönek saját sorsukkal, mert a jobb jövőt csak ők maguk küzdhetik ki önmaguknak."

104 A salgótarjáni kerület szociáldemokrata képviselő jelöltje győzelmet aratott a választásokon. Ezt követően még inkább felgyorsult a párt mozgalmi tevékenysége a kerületben. Számtalan gyűlés utal arra, hogy a szociáldemokrata párt politikaimozgalmi munkája kiterebélyesedett. Salgótarján, Kisterenye, Lapujtő, Mátranovák, Zagyva, Baglyasalja, Kazár, Mátraszele, Nagybátony számos politikai gyűlés színhelye 1922-1924 között. Fellendült a nőmozgalom is, hiszen a képviselői beszámoló gyűlésekre Klárik Ferenc nem érkezett egyedül, Knur Pálné számtalan helyre elkísérte és felszólalásaival segítette a helyi nőszervező bizottság munkáját. A számos engedélyezett gyűlés mellett azonban nem kevés azoknak a tervezett gyűléseknek a száma, melyet a hatóságok betiltottak. Kisterenyén, Baglyasalján, Nagybátonyban több gyűlés megtartása is tilalom alá esett. Salgótarjánban 1924 március 23-án a Nők Napja összejövetelét tiltották be.

105 Az MSZDP országos pártgyűlésein is foglalkoztak a nőmozgalom kibontakozását akadályozó tényezők feltárásával. Az 1924-es pártgyűlósen hangzott el, hogy „A nőgyűlések zavartalan megtarthatása elé a hatóságok a legtöbb esetben elháríthatatlan akadályokat gördítenek. És ez különösen a vidékre vonatkozik, ahol nem csak a nőmozgalom megerősítése, de a pártszervezetek kiépítése is nagy nehézségekbe ütközik ... a pártszervezetek kiépítése nélkül a vidéken nőmozgalmat teremteni csaknem lehetetlen . . ."

106 Az 1925. évi pártgyűlésen az 5. napirend a nőmunkásmozgalom helyzetével foglalkozott. A határozat kimondta, hogy a nőmunkásmozgalom a szociáldemokrata mozgalom szerves része. Ezért a nők szervezését a mozgalom fontos feladatának tekinti. Szükségesnek tartja a pártban ós a szakszervezetekben Nőbizottságok létrehozását, indokoltnak, hogy a nők kapjanak helyet a pártszervezetek vezetésében. A Nőmunkás с lap díjtalan terjesztésével is a nőmozgalmat szándékoztak erősíteni.

107 Az MSZDP 1925-ös pártgyűlésén tárgyalták először külön napirendként a nőkérdést. Megállapították többek között, hogy a gazdasági helyzet válságosra fordult, a nők kiszorultak a termelésből, az ipar területéről. Szkladán Gusztáv salgótarjáni 231