Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIII. (1987)
Tanulmányok - Történelem - Hrenkó Pál: Lányi Sámuel földmérnök
Nagyobb munkálatok kezdődtek 1837-ben. Lányi a ,,Kékkői Uradalom részéről a' Directio által kiküldettven a' BGyarmati panaszos Jobbágyságnak következésében a' végett; hogy hol, mellyiknek és mennyi Urbarialis szántó föld, az Ország utak kihasítása és fel santzolasa által elesett légyen, e' következő helyeken történtek, úgy mint : az úgy nevezett, Szügyi, Szétsényi és Szoboszki vagy Vadkerti Ország utaknál, továbbá a' Leszenyei útnál, és egy Kender földbül, a' Malom uttzába, ezeket a' hijányosságokat individualiter felmérvén ennyi mennyiségbe találtattak" (itt felsorolta a 17 károsultat, akik összesen 6875 négyszögöl területtől estek el). Eddig ez ismeretes volt. 54 Az alábbi záradék azonban nem : ,,Melly hijánság a' fönt nevezett Jobbágyságnak, az úgy nevezett na Prosznisskach Majorság Táblából, mind a' Mlgs. Uraság mind a' Jobbágyok meg egyezések mellett kimérettett légyen, ezennel megösmérem - Költ BGyarmaton Április 25ik 1837ik Esztendőben. Lányi Sámuel hites Földmérő m. k." Algöver másolatában maradt fenn az irat, tehát közös munkáról lehet szó. Ezt követően készült el Balassagyarmat belsőségének 1 : 2592 méretarányú térképe, amelynek címfelirata a következő: „BALASSA GYARMAT Mező Várossá Belső Telkeinek individuális felmérést ábrázoló Föld Abrosz melly az alul írt által az 1838/9ik Évben felvétetett Lányi Samu Ns. Magyar Hazánk Hites és a Mlgos. Kékkői Uradalomank RSzerénti. Mérnöke". 55 Csupán az a zavaró, hogy a kézírás nem az alulírté, hanem a Kékkői Uradalom tiszttartójáé, Lányi Ferdinándé ! Feltehetően a felmérést mérnökünk vezette, testvérének, Ferdinándnak közreműködésével, de a tiszai munkálatok miatt a munka teljes befejezésére nem volt ideje, és abban testvére segítette. Lányi Ferdinánd maga is készített az uradalom számára építészeti tervrajzot. Ennek aláírása : „Entworfen ú. gezeichnet durch Ferdinand Lányi Herschaft. Hochrichter im Monat Jun. 845 ( ?)". 56 Balassagyarmat és Kővár között végzett „barátságos határ járásról 's illetőleg határ újításról három eredeti párban készült oklevél" adatott ki 1844. június 1-én. 57 Részt vett bár benne a Divényi-uradalom képviseletében Algöver János is, de az aláírók (Thomka Sándor Divónyi-uradalmi fiskális és két kővári közbirtokos) közt csak ,,Lányi Samu mint ereszben megbízott Mlgs. Kékkői Uradalom Mérnöke" szerepel. Innen sem hiányzott tehát mérnökünk. Balassagyarmat határának 1799-1800. évi proportionális telekkönyve kivonatát készítette el Lányi 1844. november 22-én, a város határában házhelyek után osztott azon rétekről, amelyek az úriszék és a kiküldöttség által már hitelesítve voltak, és az új felmérés alkalmával is így találtattak. 58 Rendkívül beszédes számunkra Lányi Kékkőn, 1848. február 2-án kelt levele, amelyben arra kéri a bárót, hogy az édesanyjától, a méltóságos özvegy bárónétól még 1838-ban kapott Biztosítványa alapján tőkéjéből 400 pengőforintot március 13-án éppen akkor vagyon a félévi kamat letételének ideje - elkülönítsen, ós a megmaradó 1200 pengőforintról új kötelezvényt adjon. 59 A Biztosítvány kelte alapján a tőkepénz akár az 1838-1839. évi városfelmórés illetménye is lehet. A jövedelemszerzési lehetőségekben persze adatok híján nem könnyű eligazodni, ugyanis „a kékkői uradalmat a két Lányi testvér haszon bériette"! 60 95
