Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIII. (1987)

Tanulmányok - Történelem - Szvircsek Ferenc. Adatok Nógrád megye 18–19. századi ipartörténetéhez, különös tekintettel a vasgyártásra

KŐNEK Sándor (1875) i. m. 311. o. PLICHTA Soma: Nógrád megye felvidéke éghajlati és közegészségtani tekintetben. Bp. 1875. 8. со Az 1885. évi Budapesti Országos Általános Kiállítás Bányászati, Kohászati és Földtani csoportjának részletes katalógusa. Bp. 1885. 66. o. Nógrád vármegye (Szerk: Borovszky Samu) 214., 228. o. DÉRY Károly: Magyar Bányakalauz. 1888. 11. o. DÉRY Károly (1892) i. m. 12. o. DÉRY Károly (1896) i. m. 14. o. DÉRY Károly (1900) i. m. 13. o. Nógrád vármegye (Szerk.: Borovszky Samu) 214., 228. o. Magyar Korona Országainak Gyáripara 1898-ban. Bp. 1901. 17. o. FOGALMAK MAGYARÁZATA Ankerit liarnarasén: Bányamérték Békasó Forint Frisselés Hámor Hematit Kénkovand Külmérték Limonit Mértékek Nyersvas Nyersvaspyúrtás Pátvasérc Pirit Sziderit Vasérc СаОз (mgFe) СОз. Mésztartalmú pátvasérc. Vastartalma változó vasoxid, minden vasérc és vasásvány végső mállásterméke a barnavaskő vagy limonit változata. Vastartalma változó. az a tér, amelyre a bányaművelés, jog adományozható. Meghatározott teret foglal magába, alakja egyenlő szögű, hosszúkás négyszög. Területe 12 544 bécsi öl (45 116,4 m

2

). Alakja annyiban van meghatározva amennyiben legrövidebb oldala 56 bécsi ölnél kisebbi leghosszabb oldala pedig 224 bécsi ölnél hosszabb nem lehet. a kvarckő népies neve. pénzegység a 18. századtól 1892-ig. Váltóforint beváltási jegy vagy váltócédula. 1 konvenciós ezüstforint papírpénzben 2,5 váltóforintnak felelt meg. Konvenciós vagy egyezmény szerinti rajnai ezüstforinti azaz pengőforint. Osztrák értékű (o. é.) forint. 1858—1892 között érvényben levő törvényes valuta. Egy o. é. forint — 100 krajcár. vasöntés utáni nyersvas finomítás oxigént leadó vassalak segítésgével. Olyan ipartelep melyben kezdetleges gépi segédlettel (vízierővel működő) egy fel-le mozgó súlyos kalapács segítségével tűzzel megtisztított ércből félkész terméket illetve szerszámvasat készítettek. vagy vörösvasérc (Fe2Ü3). Keletkezése vasas üledékek átalakulásával kapcsolatos. 1. pirit. a folyómederben, folyótorkolatban stb. előforduló fenntartott ásványokra adományozható. Alakja sík háromszög szabályos vagy szabálytalan többszög. Területe 32 000 bécsi D ölnél (115 092.8 m

2

) nagyobb nem lehet. barnavaskő (FeaOe -ЗНгО). Legközönségesebb vas hidroxid tartalmú vasérc. Leggyakoribb változata a barna földes barnavasérc, a fekete göbös kifejlődésű barna vaskalap (Glaskopf), a mocsaras területeken képződött gyepvasérc vagy mocsárérc. Málással keletkezik elsődleges vasércekből vagy híg vasas oldatokból csapódik ki. vagy magnetit (Fe3Ü4). Mágnesvasérc összetételű ferromágneses vasoxid. Bécsi öl = 6 láb (1,896 méter) Bécsi láb = 0,31 m. Bécsi négyszögöl = D öl/ = 3,569 m

2 Bécsi mázsa = 100 font = 32 lat = 56 kg. a vasércekből tűzi úton előállított, ált. 3—5% karbontartalmú és egyéb elemeket is tartalmazó ferrum alapú ötvözet. az ősi vasgyártás a vasércekből közvetlenül kovácsolható vasat állított elő. A kezdetleges kemencékben (pest) a vas nem olvadt meg, csak szivacsos szerkezetű, izzó tömbök alakjában jelent meg. A tüzeléstechnika fejlődése révén — levegőfúj tatás stb — a hőmérséklet emelkedésével a kemencében elhelyezett vasszivacs (vasrög) megolvadt, s a tüzelőanyagból (faszén) karbont vett fel, s így előállott a karbondús folyékony nyersvas, mely sem izzó, sem hideg állapotban nem vagy csak kis mértékben alakítható. A nyersvasat eleinte nemkívánatos termékként csak egyszerű öntvények készítésére használták fel. Jelentősége az acélgyártás fejlődésével nőtt meg. vagy vaspát. 1. sziderit. (FeS2) vagy kénkovand. vaspát (FeCOe). Ferrumot karbonát alakban tartalmazó vasérc. olyan ferrumtartalmú ásvány ós kőzet, amelyből — a technika mindenkori haladásának megfelelően — a vas gazdaságosan kinyerhető. • ;