Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIII. (1987)

Tanulmányok - Történelem - Szvircsek Ferenc. Adatok Nógrád megye 18–19. századi ipartörténetéhez, különös tekintettel a vasgyártásra

Vadkert birtokra vasat kötelesek hordani."

33 A II. József-kori leírás tehát pontosan megjelöli a Kakatka-dűlőben lévő hámor helyét, és nem lehetetlen., hogy az 1570-es évek elején készült, de korábbi adatokat tartalmazó Liber Sancti Alberti-ben említett hugyagi esztergomi érseki jobbágyok Zellőről a közeli rárósmulyadi hámorban kovácsolt vasat szállították földesuruk szükségleteire (Érsek-) Vadkertre. 4. A Málnapatak-Hámor (Málnapataki Vasgyár) A Rima Coalitio (Rimavölgyi Vasművelő Egyesület) alapját Rimabrézón, Likéren és Nyustyán korábban meglévő vasgyárak és ezeknek bányabirtokai képezték Rimavölgyön és Vashegy-Rákoson. 1767-ben Rimabrézón felállították az első olvasztókemencét, az ércet Vashegyről fuvarozták a gyárhoz. 1810. február 16-án alakult meg a „Rimavölgyi Vasművelő Egyesület" 128 db 20 000 pengő forintos bányatársulati részre elosztott befizetés mellett. A különböző helyen lévő, eredetükben néha a 17. sz. utolsó évtizedéig, illetve a 18. század elejéig is visszanyúló, különböző földesurak tulajdonát képező kis vasolvasztókból és hámorokból már 1800-ban létrejött Murányi Unió is 8 résszel vett részt az alapításban. A Rima Coalitiot Sturman Márton kezdeményezésére Rimaszombat város közreműködésével, gömöri és nógrádi nagy- és középbirtokos családok, vasműhely tulajdonosok - báró Luzsénszky, gróf Forgách, Kubinyi, báró Prónay, Török, Farkas, Hankovich, Hentz stb. - családok alkották. Jelentős szerepet vállalt az értékesítés terén Malvieux János Mátyás rimabrézói vaskereskedő. A társulat vagyonát pénztőke hiányában az alapítók bizonyos pénzösszeg befizetésén túl birtokaik (föld- és erdőbirtokok) egy részét átadták a részvénytársaságnak, melynek fejében részvényekhez jutottak. A társaságnak alapításkor 2 olvasztókemencéje, 8 frisstüze és 4 nyújtókemencéje volt. A megalakulást követő évek a régi berendezések megújítását jelentette, új hámorok, nyújtótüzek épültek.

34 Nógrád megyével való kapcsolatuk 1824-ben kezdődött, amikor is a Coalitio bánya jogosítványt szerzett Pol tár község határában talált vaskőre, amit azonban soha sem fejtettek.

35 Az 1830-as kolerajárvány, a rendezetlen hitelviszonyok miatt a társaság azonban súlyos pénzügyi válságba került, amit 1832-ben közgyűlési döntéssel gyárainak és bányáinak bérbeadásával szeretett volna felszámolni. Az ekkor már 3 olvasztóval, 15 frisstűzzel és 10 nyújtóhámorral rendelkező társaság nem talált megfelelő bérlőt, így a gondolatot nem követte tett. A válság azonban arra lehetőséget adott, hogy a gazdálkodásukat átszervezzék, ügyvitelüket egyszerűsítsék és új frissítőmííhely építésével lépjenek túl a válságon. Az új létesítményt a Nógrád megyei Málnapatakon határozták el felépíteni. Indítványt az 1832-es közgyűlésük elfogadta, s a telepet - miután annak faszükségletét előnyös feltételek mellett biztosították - 1834/35-ben üzembehelyezték. Berendezése 2 frisstíízből, nyújtóhámorból, kezelési épületekből (műhelyek) és egy fűrészmalomból állt. A társulat az új üzem termelőképességét 2000 bécsi mázsára becsülte.

36 Az események azonban, a valóságban nem ilyen simán zajlottak le. A Coalitio 1833 szeptemberi közgyűlésén hatalmazta fel az igazgatósági tagokat, hogy Szentiványi Ferenc

37 nógrádi birtokos örököseivel tárgyaljanak, szerződést kössenek, amit 1834. április 4-én alá is írtak. A szerződés 1. pontja értelmében lehetőséget kapott a Coalitio a Závodszka és Vanyovszka nevű, Ipoly partján fekvő puszták arra alkalmas pontján „Vashámorokat s ahhoz megkívántatott egyéb épületeket tétetni, s a vízfolyásra szükséges árkokat 74