Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIII. (1987)
Tanulmányok - Néprajz - Márkus Mihály: Sámsonháza földrajzi, család- és ragadványnevei
ismerték. Petro-Duska: kettős családnévből alakult családnév. Petro-Zavara és Petro-Patiha névadásának okát már senki sem tudta meghatározni. Sámsonházán már régebb idő óta több Szikora-család lakott. Megkülönböztetésükre szükség volt a ragadványnevek használatára. A jelen század első felében hét Szikora családnak volt egymástól eltérő ragadványneve. A Szikora-Mókás nevét mindig jókedélyű, tréfás embernek ismerték, ezért kapta a Mókás nevet. A SzikoraSustyan igen ügyeskezű kőműves mester volt s mint kiszolgált katona is jó nevet vívott ki a község társadalmában. Idősebb korában azonban hangját elvesztette s csak igen halkan, suttogva tudott beszélni. A Szikora-Kondás, Szikora-Bakter, Szikora-Kisbíró és a Szikora-Cselár családok tagjai egykori viselőik foglalkozásnevét kapták ragadványnévül. A Szikora-Longusék ragadványnevének keletkezését már senki sem tudta közelebbről meghatározni. A Szluka-Szvitaj és a Szarvas-Demen kettős családnévből jelezte a családfő ós a házastársa származását. A Szmiak-Bakter is a foglalkozásnóvből bővült új családnévvé. Egyesek emlékeztek más Szrniak családra is - de azoknak nem volt ragadványneve. Egészen újkeletű ragadványneve van a Szabó-Szombat családnak. Az egyik Szabó család nevének a viselője kilépett az egyházból ós a szombatos szekta tagjává lett. Megkülönböztetésképpen kapta ragadványnevet. A jelen század első felében két Skultéty család lakott Sámsonházán. Megkülönböztetésükre ők is ragadványnevet kaptak. A Skultéty-Sperka onnan kapta nevét, mert évekkel ezelőtt megvásárolta a zsidó Sperka kereskedő házát és e vétellel kapta a Sperka ragadványnevet. A másik Skultéty család egyik tagja igen népszerű embere volt a községnek. Ügyesen szónokolt, verselt, sikerült felköszöntőket tudott mondani, ezért nem volt lakodalom - ahova nem hívták volna násznagynak. Egy jól sikerült ,,dikció" után a dixi szóval jelezte annak végét. E zárószó aztán mint ragadványnév hozzátapadt családja és leszármazottai családnevéhez (Skultéty-Dixi). A régebbi családok közül meg kell még emlékeznünk a Styaszni családról is. Két jellegzetes ragadványnév alapján különböztették meg őket. A Styaszni-Katona családjának egyik tagja szerencsés katonamúltjával szerezte ragadványnevet. Különben hírneves kőműves-mester is volt, sok számsonházi kőműves-legény tanulta ki mellette ezt a mesterséget. A Styaszni-Grnyo családnak egyik tagja balkezes volt és e tulajdonsága révén kapta ragadványnevet. A régebbi egyházi anyakönyvekben előfordulnak más családnevek is, mint pl. a Vicián-ék családja. Ma már ez a család kihalt - vagy elköltözött a faluból. Emlékük azonban továbbélt olyan kettős családnevekben, melyek elárulták egykori jelenlétüket. (Vicián-Murár, Vicián-Dudás, Vicián-Hadnagy stb.) Valamikor ez a család sokkal vitálisabb volt - mivelhogy e család-nevekkel elég gyakran találkoztunk a délnógrádi ós a pest-környéki szlovák településeken. Összegezve az elmondottakat, elmondhatjuk, hogy a sámsonházi ragadványneveknek 2/3 része (kb. 60-62%) szlovák névadású gyakorlatot árul el. A továbbiak kb. 1/3 arányban (30%) magyar névadásúak. Vannak persze kettős, magyar-szlovák névadású ragadványnevek is. Ezeknek a számaránya 8-10% -nyi. Ami a mai ragadványnevek használatát illeti - nagyrészük még ma is használatban van, - azonban korábbi népszerűségük letűnőben van. A sámsonházi határ-, család- és ragadványnevek számbavételét még egy igen figyelemreméltó, - inkább nyelvjárási, mint néprajzi vonatkozású adalékkal egészíthetjük ki. Amikor a sámsonházi táplálkozási és onomasztikai anyag gyűjtését végeztük, 02
