Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIII. (1987)

Tanulmányok - Néprajz - Márkus Mihály: Sámsonháza földrajzi, család- és ragadványnevei

Ugyancsak ilyen múlttal rendelkezett a Kiss család is, akiknek bár magyar családnevük volt, mindig öntudatos szlovák nemzetiségűek voltak. Az itteni családnevek sorában igen jellegzetes helyet foglaltak el a mester-emberek, vagyis valami mesterséget folytató egyének. Ezeknek a családneve igen sokszor a foglalkozás-nevükből adódott. Ilyenek voltak pl. Kolár, Kovács, Krajcsi és Kozár családok nevei. Ilyen foglalkozásból alakuló családnevek inkább csak a 19. század második felében mutathatók ki. Valószínűnek tartjuk, hogy mindegyik név viselője mint vándorló legény tartózkodott a faluban. Később azonban sokan le is telepedtek és beilleszkedtek Sámsonháza társadalmába. Ugyanilyen bevándorlónak minősítjük a Koza családot is. (Ma is ismert munkáscsalád Sámsonházán.) A Kudela családról azt tartja a közvélemény, hogy az újabb érkezésű családok sorába tartozott. Emlékezet szerint Kiss István, itteni evangélikus püspök a 20. század elején a nógrádi szlovák falvakból költöztette be Sámsonházára. A sámsonházi gazda-családok egyik legnépesebb rétegét a Kukely családbeliek képviselték. Szerteágazó rokonságukat a Sámsonháziak csak különböző ragadványnevekkel tudták megkülönböztetni. A hagyomány szerint mindenkor jelentős szerepet játszottak Sámsonháza társadalmának életében. A sámsonházi családok névsorából nem hallgathatjuk el a Kret családnevét sem. Egyik tagja a háboni után áttelepülósre jelentkezett - azért megkülönböztetésként Kret-Szlovák ragadványnévvel látták el a falubeliek. Ez bizonyítja azt - hogy a ragadványnevek nemcsak a múltban de a jelenben is keletkeznek. Az egyházi anyakönyvekben elég sokszor előfordulnak a Lehocky és a Lehoian családnevek. Mind a két név a származáshelyre utal. A szlovákiai megyékben sokfelé előfordulnak ezek a községnevek. Mi a legvalószínűbbnek a zólyom-megyei Lehotára gondolunk - mert ebből a községből több másnevű család is költözött le Sámsonházára és az alföldi szlovák falvakba. Igen sok ilyen nevű csilád él Nógrád megye más falvaiban is, továbbá Pest-környékén, Békésben, Bácskában és Nyíregyházán is. A 19. század első felében igen népes családok sorába tartozott a Lietaj-ok családja is. A hagyomány szerint az 1808. évi tűzvész előtt e család tagjai igen szorosan egy f unduson laktak, ezért megkülönböztetésük végett ragadványnevekkel látták el őket. Ilyen esetben Haan János lelkész igen helyesen járt el - amikor az újra felfektetett anyakönyvbe ezeket az akkori megkülönböztető neveket figyelembe vette. A régebbi feljegyzésekben előfordul a nemes Libertíny család neve is. Csak átmenetileg tartózkodtak a községben - mert egy nemzedék elmi'iltával elköltöztek a faluból. Ugyanilyen módon szerepel az anyakönyvekben a Lipták család is. Nem vitás, hogy itt is a családnév a származáshelyet jelöli. Igen régi családnak kell tartanunk a Lovas családot, nevük ott szerepel az 1715. és 1720. évi összeírásban. Nevük azonban elég korán eltűnik a községből. Valószínűleg elköltöztek vagy kihaltak Sámsonházáról. Ugyanez a megállapítás volna érvényes a Macák családnévre is. Nevük ott szerepel a legkorábbi összeírott névjegyzékben- De már is jelzik - hogy a családfő elhalálozott és csak az özvegyét vették számba. Az özvegy nem is tartózkodott sokáig Sámsonházán, átköltözött Lucfalvára. A Macák családról tudjuk, hogy a zólyommegyei Ocsováról került Sámsonházára. Az özvegy elköltözésével bizonyára azért költözött át Lucfalvára, mert ott élhettek a rokonai. Lucfalva lakóiról azt tartja a néphagyomány, hogy az ottani családok Ocsováról kerültek Sámsonházára és Luc-fal vára. 53