Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIII. (1987)
Közlemények - Természettudomány - Hír János: Gerinces őslénytani vizsgálatok lehetőségei Nógrád megyében
Összességében tehát megállapíthatjuk, hogy a gerinces palaeontológia számára Nógrád is bő lehetőségeket kínál. Újabb anyagokat elsősorban a miocén és annál fiatalabb képződményekből várhatunk. Az eddigi eredmények a pannon és a pleisztocén területén minden bizonnyal elmaradnak a lehetőségektől. A megyei természettudományos muzeológia fő feladatának tekinti az ősgerinces anyag gyarapítását. IRODALOM BÁLDI T. (1983) Magyarországi oligocén és alsómiocén formációk. — Akadémiai Kiadó, Bp., p. 1—293. BÁLDI T.-BÁLDINÉ BEKB M.-HORVÁTH M.-KECSKEMÉTI T.-MONOSTORI M.-NAGYMAROSI A. (1976) A Hárshegyi Homokkő kora és képződési körülményei. — Földtani Közlöny, 106. köt., p. 353—386. BALOGH K.—BARTKŐ L.—LÁNG S.-SZÜCS L. (1966) Magyarázó Magyarország 200 000-es földtani térképsorozatához M—34— XXXII. Salgótarján. — Földtani Intézet Kiadása, Bp., p. 1—155. BÁRDOSSY GY. (1977) Karsztbauxitok. Bauxittelepek karbonátos kőzeteken. — Akadémiai Kiadó, Bp., p. 1—413. HÁMOR G. (1973) Az Észak-magyarországi Osztály működési jelentése az 1971. évről. — Földtani Intézet Jelentése 1971-ről, p. 21—30. HÁMOR G. (1985) A Nógrád-cserháti kutatási terület földtani viszonyai. — Geologica Hungarica, Ser. Geol., Tom. 22., p. 1—307. HIR J. (1987) Mastodon arvernensis (CROIZET et JOBERT 1828) előfordulása Szátok községben. — Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve (in press). JANTSKY B. (1952) A Bánk, Felsőpetény és Szendehely környékén előforduló tűzálló anyagok. — Földtani Intézet Jelentése 1949-ről, p. 47—58. JÁMBOR Á.—MOLDVAY L.—RÓNAI A. (1966) Magyarázó Magyarország 200 000-es földtani térképsorozatához L—34— II. Budapest. — Földtani Intézet Kiadása, Bp., p. 1—358. JÁNOSSY D.—KORDOS L.—KROLOPP E. (1983) A Függő-kői-barlang felső pleisztocén és holocén faunája. — Fólia Hist. — NAT. Mus. Matraensis, Gyöngyös, p. 47 — 61. JÁNOSSY D.— VÖRÖS I. (1979) Grossäuger — Streufunde aus dem Pleistozän Ungarns. — Fragmenta Min. et Pal., 9, p. 21-60. KORDOS L. (1981) A hasznosi felső-miocén gerinces lelőhely kora emlős-zonáció alapján. — Földtani Intézet Jelentése az 1979. évről., Bp., p. 459—463. KORDOS L. (1985 a) A magyarországi eggenburgi — szarmata képződmények szárazföldi gerinces maradványai, biozonációja és rétegtani korrelációja. — Földtani Intézet Jelentése az 1983. évről. Bp., p. 157—165. KORDOS L. (1985 b) Lábnyomok az ipolytarnóci alsó-miocén korú homokkőben. — Geologica Hungarica, Ser. Pal., fasc. 46., p. 260—415. KRETZOI M. (1983) Kontinenstörténet és biosztratigráf ia a felső harmadkor és a negyedidőszak folyamán a Káprátmedencében és korrelációi. — Földrajzi Közlemények, 31. (107.) köt., 3—4. szám, p. 230—240. KRETZOI M.—PÉCSI M. (1982) A Pannónia-medence pliocén és pleisztocén időszakának tagolása. — Földrajzi Közlemények, 30. (106.) köt.. 4. szám, p. 300—325. LÁNG S. (1967) A Cserhát természeti földrajza. — Akadémiai Kiadó, Bp., p. 1—376. MAJER I. (1922) Felső kréta dinosaurus nyomok a kosdi eocén széntelep feküjében. — Földtani Közlöny, 52. köt., p. 66-67. ID. NOSZKY J. (1940) A Cserháthegység földtani viszonyai. — Magyar tájakföldtani leírása, 3. köt., p. 1—284. SZENTES F. (1943) Aszód távolabbi környékének földtani viszonyai. — Magyar tájak földtani leírása, 4. köt., p. 1— 59. TASNÁDI KUBACSKA A. (1976) Az ipolytarnóci lábnyomos homokkő őséletnyomai. — Földtani Intézet jelentése. 1974-ről, p. 77-94. TELEGDI— ROTH К. (1927) Infraoligocén denudáció nyomai a Dunántúli Középhegység északnyugati peremén, — Földtani Közlöny, 57. köt., p. 32—41. VÉGH S.-NÉ (1967) Nemércek földtana. - Tankönyvkiadó, Bp., p. 137-139. 387
