Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIII. (1987)
Közlemények - Természettudomány - Hír János: Gerinces őslénytani vizsgálatok lehetőségei Nógrád megyében
III. telep alól „felső tarkaagyag" Prodinotherium hungaricum Trilahodon angustidens forma praetypioa Rhinocerotoidae indet Aceratherium tetradactylum 2jc. Fóti Formáció partközeli és szárazulati képződményei HÁMOR G. (1985) szerint a kárpáti ciklus végén, illetve részben azzal egy időben az üledékgyűjtő peremén képződött kőzetekben ki lehet mutatni édesvízi puhatestűeket (Lymneák, Helixek, Plaporbisok Litke község környékén). Az időnkénti szárazra kerülést pedig fosszilis talajzónák is bizonyítják (Piliny, 8. sz. fúrás). Nógrádi területen ez a képződmény nem szolgáltatott gerinces anyagot, de Fót—Csornád környékén az alábbi szórványok kerültek belőle elő (KORDOS L., 1985/a). 1. Fót, Somlyó-hegy: Palaeomeryx sp. M 2-M 3-foga 2. Csornád, Magas-hegy: Testudo sp. Rhinocéros sp. Carnivora indet. (nagytermetű) 2\d. Fertőrákosi Mészkő Formáció A K-i Cserhát jellegzetes - gerinctelen faunát igen gazdagon tartalmazó - biogén mészköve, amely a Bádenien folyamán képződött. A Mátraszőlős Szamár-völgyi kőfejtőben, a partokhoz közelebb képződött márgás rétegekből az alábbi leleteket ismerjük (JÁMBOR Á.-MOLDVAY L.-RÓNAI A., 1966). Aceratherium sp. Palaeomeryx sp. 2\e. Szarmata képződmények A legtöbb miocén gerinces leletet szolgáltatták, közöttük két faunát. HÁMOR G. ( 1985) a cserháti szarmata üledékes kőzeteit két formációban foglalta össze : a tengeri és lagúnaüledékek alkotják a Kozárdi Formációt, az édesvízi-szárazulati képződmények a Sajóvölgyi Formációt. Az ősgerinces-lelőhelyek közül Szurdokpüspöki egyértelműen az előbbihez sorolható, míg Sámsonháza és Hasznos terresztrikumát egyelőre nem lenne célszerű mechanikusan a Sajóvölgyi Formációba skatulyázni (KORDOS L., 1986 szóbeli közlés), litosztratigráfiai helyzetük bizonytalan. 1. Sámsonháza a legrégebben ismert a három lelőhely közül. Sciuridae indet. metszőfog (Legányi Ferenc gyűjtötte 1935-ben a Szállaskavölgyből a Halastó-hegyre fölvezető árokban). Krokodilkoponya. Ezt a leletet az irodalom többször is említi. Először Id. NOSZKY J. (1940) írt róla, tőle azután JÁMBOR Á.-MOLDVAY L.-RÓNAI A. (1966) és HÁMOR G. (1985) is átvették. Id. NOSZKY J. szerint: ,,a koponya a balassagyarmati Nógrád megyei Múzeum gyűjteményében van". Sajnálattal kell közölnöm, hogy a Nógrád Megyei Természettudományi Gyűjtemény 1985. évi revíziója során a leletnek nyomát sem láttam. Mastodon M3 proximális töredéke. Az irodalom nem ismeri. A megyei Természettudományi Gyűjteményben megtalálható (56.33.1.). 384
