Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIII. (1987)

Közlemények - Művelődéstörténet - Kerényi Ferenc: Nógrád színészete 1790–1885

XIII. KÖTET A NÓGRÁD MEGYEI MUZEUMOK ÉVKÖNYVE 1987 MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET KULTURGESCHICHTE Nógrád színészete, 1790-1885 (Történeti vázlat) Kerényi Ferenc Nógrád sohasem tartozott a „színházas" megyék közé, területén nem emeltek állandó játékszínt, székvárosában ma is befogadó színházként működik a Megyei Művelődési Központ. Ha túl akarunk lépni a romantikus színháztörténet ilyenkor hagyományosan nemzeti felelősséget emlegető álláspontján, vizsgálnunk kell mindazokat a történelmi törvényszerűségeket, amelyek a helyzet kialakulásához és művelődéstörténeti rögzüléséhez vezettek. Nógrád színháztörténete megíratlan, s az a nem-elsőrangú szerep, amelyet országosan játszott, nem mentheti fel hosszú távon a kutatást, elvégzendő dolgai alól. A marxista történetírás megyei szintézisei különböző időpontokra teszik a színészet nógrádi megjelenését és különböző mértékben, de egybehangzóan hangsúlyozzák e művészeti ág helyi jelentéktelenségét. A megyetörtónet I. kötetében BeHtzky János felidézte az első magyar hivatásos színtársulat ós Nógrád kapcsolatát, a vándorszínészetet a megyében 1835-től adatolta.

1 A dualizmuskori II. kötet 16 sorban foglalkozik a színészettel ós a Nógrádban (Balassagyarmaton, Losoncon, Salgótarjánban) megfordult társulatok közül 1902-ből nevezi meg műsorral az elsőt.

2 A Balassagyarmat története 1810-ből említ vándorszínészt, majd szintén 1835-öt tárgyalja, a megyeház avatása alkalmából rendezett előadást, végül szórványadatokat közöl 1868 ós 1898 közöttről.

3 A Salgótarján története leszögezi: „A kulturális élet szegénységének egy másik bizonyítéka [ti. a könyvtárhiány mellett] a színházi élet hiánya."

4 Legújabban viszont Praznovszky Mihály - a reformkori Nógrádról írva jó néhány színháztörténeti adatra is hivatkozhatott.

5 Mostani történeti vázlatunk csupán a fejlődésvonal megalkotásának első kísérlete, kiegészített adatbázison. Egyszersmind kutatási program és munkahipotézis Nógrád tüzetes színháztörténetének megírásához. * Az első magyar hivatásos színtársulat 1790. október 25-én tartotta bemutatkozó előadását a budai Várszínházban. Az Igazházi с magyarított órzékenyjátók bemutatóján jelképesen Nógrád is jelen volt, az egykorú tudósítás szerint : „Nem szabad megfosztani a dicsérettől a zenekart sem, amely arany paszomanttal ékes nemzeti ruhába öltöztetett nógrádi cigányokból állott, akik mindazonáltal választékos zenéjükkel az összes jelenlévők örömére és megelégedésére azt hozták nyilvánosságra, hogy nekik is adott valamit a kegyes természet. . ."

G A zenekarról, amely a nemesi ellenállás 271