Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIII. (1987)

Tanulmányok - Történelem - Leblancné Kelemen Mária: Adalékok a szécsényi és a dorogi községi önkormányzat tevékenységéhez a felszabadulástól a fordulat évéig

A hadműveletek menetétől függően került sor a már felszabadított területeken a polgári közigazgatás megszervezésére, a községi önkormányzat újjáalakítására, az élet megindítására. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány első rendeleteiben intézkedett a közigazgatás megszervezéséről, a községi önkormányzat újjászervezéséről. Sok helyen azonban a rendeletek életbe lépése, a népi szervek megalakulása előtt már működtek a községi elöljáróságok, a bíró, a jegyző, illetve valamelyik volt közigazgatási tisztviselő vezetésével „és a járási főszolgabírói, majd főjegyzői hivatalokon keresztül kapott demokratizálási feladatok elvégzésén fáradoztak". A 14/1945. és az 1030/1945. ME. sz., a közigazgatás újjászervezéséről kiadott két rendelet ,,a területi önkormányzatokat régi jogaikba állította vissza". Az önkormányzati testületeket a helyi koalíciós pártok és a szakszervezetek tagjaiból kellett újjáalakítani. A képviseleti arányokat a helyi nemzeti bizottságok állapították meg.

25 A nemzeti bizottságok megalakításáról a 14/1945. (I. 4.) ME. sz. rendelet intézkedett. Kezdetben igazgatási feladatokat is elláttak; irányították a városok, a községek életét az újonnan megalakított közigazgatási apparátussal, illetve nélkülük. Megalakulásuk időpontja, összetételük összefüggött a hadi-, politikai események alakulásával, bár sok helyen a hivatalos rendelet megjelenése előtt már megkezdték működésüket. Megjegyzendő, hogy bár a két település felszabadulásának időpontja között közel 3 hónap eltérés volt, a nemzeti bizottság megalakulásának hivatalos időpontja Szécsényben 1945. április 10., Dorogon 1945. április 11., létszáma az előbbi helyen 10, az utóbbiban 12. Első változatban - a rendelet értelmében - a Magyar Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt és a szakszervezet küldötteiből jött létre. Az újonnan megalakuló pártok, a koalíció térnyerése következtében, összetételük többször változott fennállásuk alatt. A tagság foglalkozás szerinti összetétele tükrözi a települések sajátságait. Míg Szécsényben öt értelmiségit, két iparost, egy földmunkást (egy egyéb és egy tagnak a foglalkozását nem ismerjük) találunk az első nemzeti bizottságban, Dorogon értelmiségi, egyéb foglalkozású egyáltalán nincs a tagok között; bányász -bányamunkás kettő-kettő, iparos három, ipari munkás egy, földmmxkás kettő ós két nemzeti bizottsági tag foglalkozása ismeretlen előttünk.

26 A földosztás tény érői, a községi földosztó, földigénylő bizottságok (KFB) létrehozásáról a 600/1945. ME. sz., a bizottságok feladatairól a 33 000/1945. (III. 31.) FM. sz. rendelet intézkedett. Tevékenységüket nehezítette, hogy az igénylők száma mindenütt jóval több volt, mint a felosztható földterület nagysága. A földosztó bizottságokat is sok helyen még a vonatkozó rendelet, a végrehajtási utasítás megjelenése előtt megalakították. Létszámuk a település lélekszámának, jellegének megfelelően alakult. Szécsényben а КГБ első változatban 1945 márciusában 10 fővel, Dorogon április elején 9 fővel jött létre. A bizottság tagjai, tisztségviselői a nincstelenekből, a szegény-, a kisparasztok soraiból kerültek ki, akik részben a Magyar Kommunista Pártba, részben a - Szécsényben 1945. május 5-én. megalakult Nemzeti Parasztpártba (NPP) tartoztak.

27 A koalíciós pártok közül országosan - általában - a Magyar Kommunista Párt (MKP) szervezetei alakultak meg elsőkónt. A kommunisták, mint a nemzeti-, földigénylő-, termelési- és egyéb bizottságok tagjai alkotó, irányító módon kapcsolódtak be az újjáépítés, az élet megindításának munkálataiba. Szécsényben is, Dorogon is már a felszabadulást követő hónapokban (1945. január, illetve április) megalakult az MKP. A vezetőség összetételét részleteiben csak 257