Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIII. (1987)
Tanulmányok - Történelem - Leblancné Kelemen Mária: Adalékok a szécsényi és a dorogi községi önkormányzat tevékenységéhez a felszabadulástól a fordulat évéig
XIII. KÖTET A NÓGRÁD MEGYEI MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE 1987 TÖRTÉNELEM GESCHICHTE Adalékok a szécsényi és a dorogi községi önkormányzat tevékenységéhez a felszabadulástól a fordulat évéig Leblancné Kelemen Mária BEVEZETŐ Összehasonlító tanulmányunk ezen a kisebb időegységen belül azt próbálja vizsgálni, hogy alapjában ugyanazokat a feladatokat hogyan oldotta meg a községi önkormányzat az ország különböző tájegységeiben; az azonos törvények, rendeletek hogyan csapódtak le egy északmagyarországi, elsősorban mezőgazdasági jellegű, területre nézve nagyobb, lélekszámra kisebb településen ós egy dunántúli, bányász-, iparvidék (sok vonatkozásban hasonló jellegű) településén. A különböző adottságú vidékek községi önkormányzatai azonos törvények alapján, mégis bizonyos fokig más összetételben, más lehetőségek között (földrajzi elhelyezkedés, lélekszám) tevékenykedtek - ezt próbáltuk (hiányos forrásaink segítségével) példákkal, adalékokkal érzékeltetni. Ha száraznak, szétesőnek vagy éppen sok párhuzamosságot tartalmazónak tűnik is munkánk, talán - éppen a tapasztalatszerzés miatt - mégsem lesz hiábavaló ! . . . /. A két település rövid bemutatása, a felszabadulás Szécsény: Az ország északi részén, az Ipoly völgyében fekvő virágzó nagyközség, egykori mezőváros. Területe 4579 ha, lakossága : 5609 fő, népsűrűsége 122,5/km 2 . Városias jellegű település, jelentős a mezőgazdasága, állattenyésztése. 1941-ben mezőgazdaságból élt az összlakosság (keresők és eltartottak) 47,06%-a, 1949-ben 59%-a. A település fejlődésót jelenleg az ipar is nagyban segíti. 1 Mezővárosi rangja az 1886 :XXI. te. értelmében megszűnt, 1893-tól nagyközség, 2 majd járási székhely. A járások megszűntével városi jellegű nagyközség, 1986. január 1-től ismét város. 1984-ben ünnepelte mezővárossá nyilvánításának 650. évfordulóját. Dorog: Az Esztergom-almásfüzítői vasútvonal, a volt Bécs-budai országút mellett, a Pilis-Gerecse nyúlványainál, a régi esztergomi járásban, Esztergom közelében található község. Területe: 1156 ha, lakossága 10 574 fő, népsűrűsége 930,3/km 2 . 3 Eejlődését nagyban meghatározta, hogy fontos kereskedelmi útvonalak érintették, s hogy a dorogi szénmedencében - jelen ismereteink szerint - 1781-ben kezdődött a szénbányászat, amely tény napjainkig meghatározta a település fejlődését. 253
