Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIII. (1987)

Tanulmányok - Történelem - Vonsik Ilona: Adalékok a nők politikai mozgalmi törekvéseihez Nógrád megyében 1900–1944

Iparügyi miniszteri rendelet értelmében május 1-től a bányaélelemtárak felemelték a zsír árát kg-ként 90, a szalonnáét kg-ként 60 fillérrel. Más cikkek ára is emelkedett, amelyet a munkásság nem az élelemtárakban szerez be. Ilyenek a hús, tej, ruha. A munkásság bérét május 1-től 8%-kai emelték, a béremelést azonban a fenti drágulás nagyban csökkenti. A munkásság tudja azt, hogy a kormány a szón árát is emelte, s ezért indokolatlannak tartja a zsír és szalonna árának felemelését a bányaélelemtárak részéről. . . Karhatalom készenlétbe helyezése indokolt. Statárium miatt sztrájktól tartani egyelőre nem kell."

156 A hatóságok a karhatalmat készenlétbe helyezték és a csendőrőrsöket megerősítették.

157 1941 júliusában Etesen Orosházi Bólánót rendőri felügyelet alá helyezték, mert „káros propagandát fejt ki, a lakosságot elégedetlenségre, a munka megtagadására bíztatja, ami a szélsőséges érzelmű, túlnyomóan ipari foglalkozású Etes községben súlyosan esik számításba." Orosházi Béláné rendőri felügyelete 1944-ig tartott.

158 Fehér Bagi Julianna nézsai lakost 1941. január 3-án állam és társadalmi rend elleni izgatás miatt a helyi őrs a budapesti ügyészséghez feljelentette.

159 1941. szeptember 29-én Nádasdi István II. vájárt, a kisteleki bányaüzem bányamunkását igazgatósági rendeletre 5 pengőre büntették felesége izgató kijelentése miatt.

160 Az 1940-es évek elején ismét megszaporodtak a segélykérő levelek, melyek emberi sorsokat tárnak elénk. Arvai Jánosné is segélykórelemmel fordult Korompay Lajoshoz, a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. főtanácsosához, melyben móltányos összegű rendkívüli segélyt kért. Mint írja: „A vállalattól havi 24 pengő nyugdíjat élvezek, mely összegből nehéz családi körülményeim folytán magam és 10 éves gyermekem megélhetését kell biztosítanom. Naponta küszködünk a nyomorúsággal... a küszöbön álló hidegebb idő beköszöntében van, mely engemet cipő nélkül talál. 3 hónappal ezelőtt adtam be lábbelimet megjavítás céljából a cipészhez, s most nem vagyok képes kiváltani, mert nyugdíjam összege s a mai életviszonyok azt nem teszik lehetővé . . . kegyesen megállapított rendkívüli segély kiutalásával lehetővé teszi cipőm kiváltását, s így én védve leszek a közeledő téli hideggel szemben . . ." (10 pengő segélyt utaltak ki részére.)

161 1943. október 29-én a szociáldemokrata párt központi vezetősége levélben kereste meg a salgótarjáni pártszervezetet, melyben közölték, hogy vezetőképző tanfolyamot szándékoznak indítani, mely 6 előadásból áll és vasárnaponként kerül megrendezésre. Hallgatók lehetnek: férfiak és nők, akik 3 éve tagjai a pártnak, vagy szakszervezetnek, tisztségviselők, vagy arra alkalmasak. Költséghozzájárulás a pártszervezet részéről 80 pengő.

162 A források között nincs nyoma annak, hogy a salgótarjáni pártszervezet igényt tartott volna a vezetőképző tanfolyamra. 1944 februárjában Salgótarjánban, Balassagyarmaton, Nagybátonyban, Somoskőújfaluban és Taron működött szociáldemokrata pártszervezet. (1940 tavaszán még Kisterenyén és Mátraszőlősön is volt SZDP csoport,)

163 1944. május 20-án a kazári bányász szakszervezeti csoport működését a vezetőfőjegyző beszüntette. A csoport vezetőségének jelentése szerint 1944 augusztusában nyilas banditák és csendőrök megtámadták a helyi szervezetet azzal az indoklással, hogy megszűnt mindenféle párt, „adjunk át mindenféle bélyeget és könyveket, pénzt. . ." A támadás alkalmával Földi Péter felesége tartózkodott a házban, aki szembeszállt a csendőrökkel is. Azzal érvelt, hogy csak a pártok szűntek meg, a helyi szervezetek nem, amit akarnak az törvénytelen, a házból pedig nem visznek el semmit. A támadók dolga végezetlenül távoztak.

164 A második világháború idején már semmiféle szervezett mozgalmi élet nem volt a 246