Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIII. (1987)

Tanulmányok - Történelem - Vonsik Ilona: Adalékok a nők politikai mozgalmi törekvéseihez Nógrád megyében 1900–1944

nászt azon reményben, hogy siralmas helyzetüket átérezve, panaszuk nem fog a pusztába elhangzó szóként elveszni. Tiszteletteljes kérésük az, köteleztessék munka­adójukat legalább annyi munkabér fizetésére, hogy abból enni ós ruházkodni tud­janak. Vagy munkaadójuk adjon minden gyermek után akár készpénzben, akár ter­mészetben külön segélyt. Vagy ha az egyik sem teljesíthető, az államhatalomhoz fordulnak segítségért és kérik adjanak legalább gyermekeiknek lisztet, ne hagyják azokat éhen pusztulni. Ismételten kijelentjük, hogy mi békés ós hazafias gondolkodású emberek va­gyunk, akiknek szájába a panaszt gyermekeink iránti szülői szeretet adja." Az alá­írások után a főjegyző 487/1932. sz. alatt a főszolgabíróhoz továbbította a panaszt további intézkedés végett megjegyezve, hogy „a panaszosok igen elkeseredett hangu­latban voltak ... ha igaz, ők hetenként csak 3 műszakot dolgoznak, s egy-egy mű­szakra 1,80-3 pengőt keresnek, ebből megélni és gyermekeiket nevelni nem lehet, annyival is inkább, mivel a keresetből még adó, betegsegélyző stb. levonások van­nak . . ." ш A fellelhető források nem utalnak arra, hogy a főszolgabíró eredményesen járt volna el az ügyben. A szociáldemokrata párt Országos Nőszervező Bizottsága 1930. október 1-én írásban hívta fel a helyi nőszervező bizottságok figyelmét a nőbizottságok működésé­re és feladataira. A nőszervező bizottságok hatáskörébe utalta a különböző előadá­sok, gyűlések, tanfolyamok szervezését, a sajtó - a Nőmunkás - terjesztését, a mun­kásnők politikai megszervezését, a háziagitációt, a kirándulások, a teadólutánok, a felolvasó estek megrendezését. Feladatul határozta meg, hogy minden év tavaszán Nők Napját kell rendezni, ahol hangsúlyozni kell a választójog kiterjesztését, a munkásnőt védő törvények kidolgozását és a tiltakozást a háború ellen. A gyűléseket, összejöveteleket, előadásokat be kell jelenteni az illetékes főszolgabírónak - hívta fel a figyelmet a szervezeti útmutató. 142 Nógrád megye települései közül 1931 januárjában csak Salgótarjánban volt elő­fizető a Nőmunkásra s itt is csak 5 példányban. 1939 januárjában már csak 3 előfi­zetője volt a Nőmunkás с lapnak (melynek előfizetési díja ekkor havi 1 pengő volt), Németh Alajosné (a salgótarjáni szociáldemokrata pártszervezet titkárának felesége), Szomszéd Andrásné és Papp Istvánné (Zagyvapálfal va) személyében. Érdekesség­ként említjük, hogy a Nőmunkás 3 példányát nem az előfizetők lakáscímére, hanem a Munkásotthon címére (Salgótarján, Fő utca 222. sz.) rendelték meg. 143 Az 1930-as évek elején, közepén (a dokumentum keletkezésének ideje nem álla­pítható meg pontosan) a szociáldemokrata nőszervező bizottság programot dolgo­zott ki, melynek tartalmát az alábbiakban összegezhetjük: Általános követelések: ezen belül első helyen szerepel a rend, nyugalom ós béke óhaja ; a háborúskodás örök időkre való megszüntetése: a nők teljes egyenjogúsítása. Részkö vetélések : a drágaság elleni harc, a rokkantügy rendezése, az anya és csecsemővédelem. Gyermekvédelem címszó alatt szerepel napköziotthonok létesítése, a népiskolai törvény végrehajtása, a felekezeti iskolák államosítása, az iskolák ingyenessé tétele. Felnőttek oktatása keretében írni-olvasni tanítás és könyvtárak felállítása. Egészségügyi téren a köve­telés kiterjedt a kórházak létesítésére, egészséges, olcsó lakások építésére, egészséges ivóvíz biztosítására és népfürdők létesítésére. Munkás védelem terén a követelése­ket az alábbiakban fogalmazták meg: 8 óra munkaidőnek törvénybe iktatása, a nők és fiatalkorúak éjjeli munkájának eltiltása, munkanélküliség esetére biztosítás, a gyárak közelében napköziotthonok felállítása ós központi konyhák létesítése. A ház­tartás reformja követelésének címszava alatt a villanyvilágítás ós vízvezeték elter­jesztése, mosókonyhák létesítése szerepelt. 144 241

Next

/
Oldalképek
Tartalom