Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIII. (1987)
Tanulmányok - Történelem - Vonsik Ilona: Adalékok a nők politikai mozgalmi törekvéseihez Nógrád megyében 1900–1944
nászt azon reményben, hogy siralmas helyzetüket átérezve, panaszuk nem fog a pusztába elhangzó szóként elveszni. Tiszteletteljes kérésük az, köteleztessék munkaadójukat legalább annyi munkabér fizetésére, hogy abból enni ós ruházkodni tudjanak. Vagy munkaadójuk adjon minden gyermek után akár készpénzben, akár természetben külön segélyt. Vagy ha az egyik sem teljesíthető, az államhatalomhoz fordulnak segítségért és kérik adjanak legalább gyermekeiknek lisztet, ne hagyják azokat éhen pusztulni. Ismételten kijelentjük, hogy mi békés ós hazafias gondolkodású emberek vagyunk, akiknek szájába a panaszt gyermekeink iránti szülői szeretet adja." Az aláírások után a főjegyző 487/1932. sz. alatt a főszolgabíróhoz továbbította a panaszt további intézkedés végett megjegyezve, hogy „a panaszosok igen elkeseredett hangulatban voltak ... ha igaz, ők hetenként csak 3 műszakot dolgoznak, s egy-egy műszakra 1,80-3 pengőt keresnek, ebből megélni és gyermekeiket nevelni nem lehet, annyival is inkább, mivel a keresetből még adó, betegsegélyző stb. levonások vannak . . ." ш A fellelhető források nem utalnak arra, hogy a főszolgabíró eredményesen járt volna el az ügyben. A szociáldemokrata párt Országos Nőszervező Bizottsága 1930. október 1-én írásban hívta fel a helyi nőszervező bizottságok figyelmét a nőbizottságok működésére és feladataira. A nőszervező bizottságok hatáskörébe utalta a különböző előadások, gyűlések, tanfolyamok szervezését, a sajtó - a Nőmunkás - terjesztését, a munkásnők politikai megszervezését, a háziagitációt, a kirándulások, a teadólutánok, a felolvasó estek megrendezését. Feladatul határozta meg, hogy minden év tavaszán Nők Napját kell rendezni, ahol hangsúlyozni kell a választójog kiterjesztését, a munkásnőt védő törvények kidolgozását és a tiltakozást a háború ellen. A gyűléseket, összejöveteleket, előadásokat be kell jelenteni az illetékes főszolgabírónak - hívta fel a figyelmet a szervezeti útmutató. 142 Nógrád megye települései közül 1931 januárjában csak Salgótarjánban volt előfizető a Nőmunkásra s itt is csak 5 példányban. 1939 januárjában már csak 3 előfizetője volt a Nőmunkás с lapnak (melynek előfizetési díja ekkor havi 1 pengő volt), Németh Alajosné (a salgótarjáni szociáldemokrata pártszervezet titkárának felesége), Szomszéd Andrásné és Papp Istvánné (Zagyvapálfal va) személyében. Érdekességként említjük, hogy a Nőmunkás 3 példányát nem az előfizetők lakáscímére, hanem a Munkásotthon címére (Salgótarján, Fő utca 222. sz.) rendelték meg. 143 Az 1930-as évek elején, közepén (a dokumentum keletkezésének ideje nem állapítható meg pontosan) a szociáldemokrata nőszervező bizottság programot dolgozott ki, melynek tartalmát az alábbiakban összegezhetjük: Általános követelések: ezen belül első helyen szerepel a rend, nyugalom ós béke óhaja ; a háborúskodás örök időkre való megszüntetése: a nők teljes egyenjogúsítása. Részkö vetélések : a drágaság elleni harc, a rokkantügy rendezése, az anya és csecsemővédelem. Gyermekvédelem címszó alatt szerepel napköziotthonok létesítése, a népiskolai törvény végrehajtása, a felekezeti iskolák államosítása, az iskolák ingyenessé tétele. Felnőttek oktatása keretében írni-olvasni tanítás és könyvtárak felállítása. Egészségügyi téren a követelés kiterjedt a kórházak létesítésére, egészséges, olcsó lakások építésére, egészséges ivóvíz biztosítására és népfürdők létesítésére. Munkás védelem terén a követeléseket az alábbiakban fogalmazták meg: 8 óra munkaidőnek törvénybe iktatása, a nők és fiatalkorúak éjjeli munkájának eltiltása, munkanélküliség esetére biztosítás, a gyárak közelében napköziotthonok felállítása ós központi konyhák létesítése. A háztartás reformja követelésének címszava alatt a villanyvilágítás ós vízvezeték elterjesztése, mosókonyhák létesítése szerepelt. 144 241
