Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIII. (1987)

Tanulmányok - Történelem - Vonsik Ilona: Adalékok a nők politikai mozgalmi törekvéseihez Nógrád megyében 1900–1944

küldött felszólalásában elmondta, hogy a pártvezetőség elhanyagolta a területet. Salgótarjánban 12 000 munkás dolgozik s a párt központjában e jelentős munkástömeg nincs képviselve. Szó volt e pártgyülésen a vidéki nőgyülések betiltásáról is, melyeket „különféle komolytalan megokolással" hajtanak végre a hatóságok. Pl. „A salgótarjáni rendőrség 8428/1925. számú véghatározatával a nőmunkások gyűlését a következő indokolással tiltotta be: A kérelmet el kellett utasítanom, mivel a jelenlegi nehéz gazdasági viszonyok mellett, tekintettel az amúgy is ingerlékeny közhangulatra, ilyen kérdéseknek nyilvános népgyűlésen való tárgyalását nem tartom időszerűnek. A tárgysorozatban felsorolt kérdések boncolása okvetlenül alkalmat szolgáltatna a természettől amúgy is érzékenyebb női kedélyek fölösleges fölizgatására, amit a közhangulatra föltétlenül ártalmasnak tartok." (Hogy milyen kérdések tárgyalása került volna napirendre, az nem derült ki.)

108 A salgótarjáni betiltott nőgyűléssel foglalkozott az 1925. december 25-ére összehívott, de feloszlatott nőkongresszus is. „Salgótarjánban betiltották gyűlésünket azzal az indokolással, hogy a nők gyenge idegzete nem bírja el a gyűlés lefolyásával járó izgalmakat." Ez a nőkongresszus állást foglalt kardinális kérdésben is, így a háború és béke kérdésében. ,,A háborút pedig ki kell küszöbölni az emberiség történetéből. Az ellene való küzdelem, a béke gondolatának a terjesztése a nők igazi és magasztos hivatása."

109 A gyűlések betiltásán, a nőknek a politikából való kirekesztésén túlmenően a helyi hatóságok olykor még szigorúbb, de ma már megmosolyogtató rendelkezéseket is életbe léptettek. Pl. 1924 áprilisában „Zagyvapálfalván kidobolták, hogy május 1-én semmiféle piros jelvénnyel az utcára nem szabad kimenni senkinek sem, a nők és gyermekek nem hordhatnak sem piros szoknyát, sem piros blúzt, egyáltalán semmiféle pirosat fel nem tehetnek, még fejkendőt sem, mert ha meglátják, úgy elveszik és megindítják ellenük az eljárást."

112 Az MSZDP XXIV. kongresszusa 1926-ban külön napirendi pontként tárgyalta a nőmunkásmozgalom helyzetét. A kongresszus a nők szociális védelme érdekében többpontos követelést fogalmazott meg: tiltsák el a női munkát a női szervezetre ártalmas munkakörökben ; könnyítsék meg a háztartási munkát megfelelő közhasznú berendezések létesítésével; segítsék elő a munkásanyák helyzetét csecsemő- és gyermekotthonok felállításával. A nők egyenjogúságának követelése ezen a kongresszuson is erőteljes megfogalmazást nyert.

111 A pártgyűlés foglalkozott a Nők Napjának rendezvényeivel, de igényként fogalmazta meg tudományos előadások szervezését ós tartását a nőkérdésről.

11

, A Tanácsköztársaság megdöntése után illegalitásba kényszerült Kommunisták Magyarországi Pártja 1925-ben tartotta első kongresszusát. A Bécsbe összehívott kongresszus értékelte az ország helyzetét s a nagy kérdéseken túl a párt szerveinek és tagjainak az „intenzív propagandisztikus, agitációs és szervező munka" végzését határozta meg „az ifjúság és a nők körében". A kongresszus állást foglalt a nők között végzendő munka vezetésének kérdésében is, mely szerint „olyan üzmekben, ahol a nők dolgoznak, meg kell bízni egy elvtársat, vagy elvtársnőt a nők közötti munka vezetésével."

113 A Magyarországi Szocialista Munkáspárt 1925. április 14-én alakult meg a szociáldemokrata párt baloldalán álló munkásokból. Az MSZMP az illegális kommunista párt fedőszerve, a párt politikájának szószólója volt. Az MSZMP alakuló ülésén elfogadott akcióprogram követelte, hogy „Iktassák törvénybe a nyolc órás munkanapot, a nő- és gyermekmunkákat megfelelő törvénnyel védelmezzék."

114 Az MSZMP vezetésében a nők körében végzett politikai, mozgalmi, szervező 232