Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIII. (1987)

Tanulmányok - Történelem - Szomszéd András: A nógrádi cigányság története az összeírások tükrében

szögek, fúrók, pántok, egyszerű eszközök a különböző nagyobb helységek vásárain kelnek el, ahol alkalom nyílik az ismerkedésre. Összességében megállapítható, hogy rendkívül alacsony a férfilakosság belső vándorlása, közülük több mint 200-an 20 évnél régebben élnek azokon a településeken, ahol összeírták őket.'

5 Miután elég nagyszámú felnőtt lakos viselkedési adatait tartalmazzák az összeírások, többféle következtetést is levonhatunk a járási cigányság viselkedéséről. Lopás miatt két férfi (55 és 25 évesek) és 2 nő volt büntetve (50 és 32 éves). Az 50 éves nő özvegy, ő többször követett el kisebb tolvajlásokat. A kétnembeli felnőtt lakosságból mindössze 4 fő, aki lopás miatt volt büntetve, a felnőtt lakosság 0,6%-a. Fenyítve már többen voltak. 24-en „szenvedték el" különböző vétségekért a „bíró pálcáját" (4%). Hárman káromkodásért, ketten verekedésért, engedetlensógért és „hamisságórt", egy-egy főt fenyítenek. Ez utóbbi kettőnek foglalkozása lókupec. Foglalkozására nézve a fenyítettek között legtöbb a kovács, 10 fő és napszámos 5 fő. Hárman foglalkozás nélküliek, vagy ahogy az összeíró nevezi őket „hamuba heverő cigány". (Mindhárman Béren laknak, közülük az egyiket „olykor-olykor kalodába zárták". Elítélő módon az összeíró mindössze az egy éve Táb pusztára letelepedett cigány családról szól: „Tévelygők, Tsavargók, hol itt, hol ott laknak, vagy másutt." Börtönt, vagy ahogy ma mondanánk, vizsgálati fogságot egy lókupec szenvedett el „gyanúságból Gyarmaton, de vétkét nem tudják". A nőknél lényegesen jobb a helyzet. A már említett lopást elkövető mellett egy kovács feleségét vonták „felelősségre" káromkodásért. A fenyítettek 15 községben laktak: Csecse, Erdőtarcsa, Mátraverebély, Kalló, Lőrinci, Bércei, Bér, Kisgéc, Karancsság, Nógrádmarcal, Nógrádszakái, Nógrádmegyer, Piliny, Nagybárkány, Tótmarokháza. Amint látjuk, sem egy szakmához, de még egy területhez sem kötődik a fenyítetteknek a számaránya. Szécsény 111 cigány lakosa közül egy sem volt büntetve. „Magaviselete jó" bebejegyzés található minden felnőtt lakos mellett. Olvashatunk dicsérő bejegyzést is, mint például a berceli 56 éves kovács esetében, aki „. . . fenyítve sohasem volt, katonáskodott 15 évig". Vagy ,,. . . 24 évig katonáskodott - az ugyancsak berceli 70 éves kovács-muzsikus - itt büntetve nem volt". Megmosolyogni való, de ide kívánkozik a béri 18 éves nős, foglalkozására nézve „heverő cigány", kinél a magatartás rovatnál az alábbi bejegyzés áll : „Tsint nem tett, becsületes Czigány". Talán ez a megjegyzés a cigányok által elkövetett bűnökn agyrészének mértékét is mutatja. A hatalomnak azonban tudatni kellett olykor-olykor vesszővel, vagy pálcával, hogy jelen van.

76 Es végezetül tekintsük át a füleki járás cigányairól készült összeírást.

77 Füleki járás: A megye keleti részén hosszan elnyúló járás 67 településéből 47-ben laknak cigányok (70,1%). Legtöbben Homokterenyén (11 család), Karancslapujtőn (13 család), Kalonda (10 család), Rappon és Füleken. (9-9 család) vsmiak. A járás területén élő 196 családban összesen 747 fő van. Közülük 18 éven. felüli, 393 207 férfi ós 186 nő. A 207 férfi közül foglalkozás nincs jelölve 29-nél (14%). A 29 közül 21 koldus. A legnépesebb foglalkozási ág a kovács mesterség. Számszerint 105-en. űzik (50,7%), közülük 10 muzsikál is. A kovácsok nagyobb számban vannak jelen: Rapp (10 fő), Kalonda (8 fő), Karancslapujtő (8 fő), Mátranovák (7 fő) falvakban. A lakatos szakmában dolgozók száma 7. Ebből 4-en Nagydarócon élnek. A kőműves szakmában 1 fő dolgozik Kisterenyén. Vályogvetésből ketten élnek Barnában, téglát heten égetnek: Homokterenye (2 fő), Sávoly (3 fő), Karancslapujtő (1 fő), Kisterenye (1 fő). 180