Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIII. (1987)

Tanulmányok - Történelem - Száraz M. György: Teleki László politikai nézeteinek alakulása 1848 márciusától szeptemberig

XIII. KÖTET A NÓGRÁD MEGYEI MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE 1987 TÖRTÉNELEM GESCHICHTE Teleki László politikai nézeteinek alakulása 1848. márciusától szeptemberéig Száraz M. György „... tökéletesen külön politikával, külön alkotmánnyal, külön jogokkal bíró ország legyünk, melynek Ausztriával semmi köze ne legyen, mint egy közös uralkodó.. ."* „Európa kivívta számunkra a szabadságot, ... s megvárja tőlünk, hogy azt megérdemeljük. Ha szemlélni fognak minket a népek, és látni fogják, hogy mi, ... kiknek hatalma alá volt adva az ország, nem bírtuk elfoglalni a tért, mélyet a törvény, király és Európa nekünk áltál adott,.. . mit fog gondolni felőlünk?"

2 Ezeket a mondatokat 1848 nyarán, a magyar történelem első népképviseleti országgyűlésén mondja el Teleki László. A gondolatok azonban nemcsak Teleki, de a reformkori ellenzék legjobbjaiból alakult első felelős minisztérium politikai hitvallását is híven tükrözik. Hiszen a Batthyány-kormány feladatának tekintette a birodalmon belül Magyarország szabadságának legszélesebb körű biztosítását, végül pedig a perszonalunio megteremtését. Szándéka volt mindezt törvényes, alkotmányos úton elérni, de számított továbbra is a forradalmi Európa eszmei és gyakorlati segítségére. Tisztában voltak az egykori ellenzéki politikusok azzal is, hogy a lehetőséget, évtizedes előkészítő munkájuk sikerét nem adják ingyen. Európa „megvárja tőlünk", hogy tudjuk „elfoglalni a tért", melyet - amint azt magyar, s nem magyar kortársak egyaránt jósolták - a 48 indította nagy átrendeződések majd nekünk juttatnak. Ne sodródjunk tehetetlenül, hanem ha úgy alakul, határozottan, kész helyzetet teremtve bizonyítsuk, hogy csak mi tölthetjük be - s képesek is vagyunk betölteni - Európának ezen a területén a Habsburg-birodalom elképzelhető összeomlásával keletkező hatalmi „vákuumot".

3 Munkám célja, hogy ismertetni próbáljam, miként képzelte Teleki László az átalakulást, átrendeződést, és hogyan próbálta abban szolgálni az országot, egyben esetleg az első magyar felelős minisztériumot. Teleki Kossuthtal s Batthyányval szoros szövetségben küzd az 1840-es években a reformmozgalom kitűzte célokért, s 1847/48-ra a főrendi tábla talán legnépszerűbb alakja. Batthyány mellett ő a másik főrend, aki tagja az alsóházi választmánynak, összehangolandó az ellenzéki politika két tábla közti munkáját. Az 1848. március 14-re virradó éjjel Pozsonyba érkező bécsi hírek hatására Kossuth megfogalmazza az országgyűlés feladatát, ami szerint azon kell lenni, hogy „a gyeplő kezünkben maradjon"; mert addig „alkotmányos kerékvágásban" haladhatunk. Senki se engedje magát túlragadtatni a kellő vonalon ; de ezen vonalig mindent

4 Ezekkel a gondolatokkal való teljes nézetazonosságát fejezi ki Teleki is, egy március 14-én kelt, Vörösmartyhoz írott levelében: „Holnap reggel indulunk becsbe s bizonyosnak hiszem, hogy onnan független felelős és pártunkhoz tartozó ministeriumot hozunk vissza. ... A rendek táblája teljesen föl tudta fogni helyzetét s politikája növekedett az eseményekkel! Most a dolgok a legjobb vágásban vannak. Minden idő 143