Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIII. (1987)

Tanulmányok - Történelem - Praznovszky Mihály: Az 1822–23. évi nógrádi rendi ellenállás története

hogy e tiltakozással érzékelhetővé tette, egyre nagyobb az a rés, amely a nemesség és a király kapcsolata évszázados, erősnek tűnő falán keletkezett az elmúlt évtizedekben. Ebben az országos ellenállásban a nógrádiak folyamatos küzdelmét a legjobbak között kell számon tartanunk. Látványos események zajlottak le: katonaság kivezénylése, vármegyeháza megszállása, tisztviselők letartóztatása, gyűlések betiltása, szabad ég alatti és feloszlatott közgyűlés, cselszövés, a vármegye hivatalos iratainak megsemmisítése, a megyei hivatalos pecsét elkobzása, belső ellentétek, árulók és elárulások, vizsgálatok és büntetések - egy induló politikus nemzedék érlelődésének, szemlélet formálódásának jól kimutatható elemei. Minden részlettel még így sem vagyunk tisztában. Ha kutatásaink jóvoltából a politikai események láncolatát fel is göngyöltük, nyitva maradt több olyan kérdés, amely a politikai folyamatok megítéléséhez és ismeretéhez igencsak szükséges. Nem ismerjük még mindig, ennek az ellenzéki magatartásnak a mozgatórugói közül a gazdasági összetevőket, nem ismerjük az ellenállást vállalók, illetve elutasítók vagy passzívan szemlélők között milyen generációs és szemléleti szakadékok húzódtak. Utaltunk ugyan rá, de vizsgálni és bemutatni nem tudtuk, hogy milyen szerepe és milyen irányú szerepe volt a felekezeti megosztottságoknak. Mi volt ebben a mozgalomban ,,kurucos" magatartás, s mi volt az, amelyet már a politikai felkészültség, előrelátás, koncepció jellemzett.

53 így nehezedik meg a dolgunk igazán, amikor ezt a rendi ellenállást minősíteni szándékoznánk a haladás vagy a reakció szemszögéből. Mindenesetre a kutatás jelen szakaszában a tényekkel már tisztában vagyunk. A Nógrád megyében folyó köznemesi kutatások már eddig sok olyan alapismeretet tártak fel, amelyekre építve elérkezett az ideje a fenti kérdések megválaszolásának, de nemcsak az 1823-as nagy „nógrádi zenebonára", hanem a reformkori Nógrád megye egész történetére vonatkoztatva. JEGYZETEK 1. Nógrád megyei Levéltár Közgyűlési jegyzőkönyve (a továbbiakban límL Kgy. jkv.) 659/1817. 2. NmL Kgy. jkv. 1061/1817. 3. NmL Kgy. jkv. 1701/1818. 4. A megyei tisztújítás: 1701/1818 NmL Kgy. jkv. 5. Uo. 6. PRAZNOVSZKY MIHÁLY: Poltikai harcok Nógrád megyében Madách Imre részvételével 1546—1848. In: Nógrád megyei Múzeumok évkönyve 1983. 7. Idős KUBINYI FEE.ENC által összeállított adatok, melyek Nógrád megyében 823-dik évben kiküldött K. biztosok eljárására vonatkoznak. = OSZK Kt. Copiae diplomatum et annalecta historica a. 1641—1859. Fol. Hung. 1045. fol. 147—151. 8. Országos Levéltár Nádori titkos iratok B. szekció. 9. TAKÄTS SÁNDOR: Hangok a múltból. A szegénylegények klubjai. Bp. é.n. 275. p. 10. GYÜBKY ANTAL: Ötvennégy év Hont vármegye történetéből. 1820—1874. Vác. 1874. 122—124. p. 11. NmL Kgy. jkv. 90/1825. 12. NmL Kgy. jkv. 54/1821. 13. Uo. 431/1821. 14. Uo. 1244/1821. 15. BALLÁ GI GÉZA: A nemzeti államalkotás kora 1815—1847. Bp. 1897. 92. p. (A magyar nemzet története 9. k.) (Ballagi Géza a kancelláriai iratokra hivatkozik most és a továbbiakban mindvégig.) 16. NmL Kgy. jkv. 1341/1822. 17. Uo., de ez már egy másik közgyűlési nap volt. 18. Uo. 1401/1822. 19. Uo. 1659/1822 és 1660/1822. 20. Uo. 1681/1822. 140