Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIII. (1987)

Tanulmányok - Történelem - Praznovszky Mihály: Az 1822–23. évi nógrádi rendi ellenállás története

Az újoncállítási rendelet Néhány hónap múlva, május 21-én ültek össze a megyei nemesek, hogy a közgyűlésben meghallgassák a király, illetve a főispán levelét.

13 Maga Brunszvik József nem volt jelen, betegségére hivatkozva kimentette magát, (ez még előfordul néhányszor a következő hónapokban), s helyette Gyürky Pál elnökölt. A főispán levelében a külső zavaros helyzetre hivatkozik, amely szükségessé teszi a hiányzó újoncok kiállítását, s ez a királyi rendelet, teszi hozzá, nem sérti „sarkalatos törvényeinket és Polgári alkotmányunkat". Máris érezte, melyik irányból várható támadás s ingatag érveléssel próbálta meg a vitát elhárítani. Gyürky Pál a levél felolvasása után, hosszadalmas felszólalásában is a rendelet végrehajtását kérte. Szerinte is a külső helyzet az oka a királyi iratnak. Alighogy vége a napóleoni háborúknak, újra veszélyek fenyegetik a birodalmat - „nyughatatlan elmék egész Európának csendességét aggodalomba hozzák". (Célzás a nápolyi mozgalmakra.) A királyi leirat „az 1814-dik és 1815-dik esztendőben országgyűlésén kévül lett felajánlásokból még hátra lévő hadi ujonczoknak kiállításokat" kívánja s bizonyos, hogy a régi jussokon nem esik sérelem. A jelen politikai helyzetben különösen fontos kimutatni, hogy hűséges társai vagyunk Ausztriának, „annak talp köve az 0 szent Személye iránti való bizodalomnak szeretetünk és hűségünk." A rendek figyelmesen meghallgatták a levelet, a beszédet és hűségükről biztosították a királyt. Majd rögtön hozzátették: igaz ugyan, hogy 1814-ben, 1815-ben adtak újoncokat, de akkor a király kinyilatkoztatta, hogy „ebből a jövendőre soha semmi következtetéseket ki terjeszteni nem kívánna." Egyébként is - veszik elő a klasszikus argumentumot - a hazai törvények szerint minden subsidiumok, segedelmek megadása a diétára tartozik. Ezért kérik a királyt, hívja össze a rendeket az országgyűlésre, ahol döntenek erről a kérdésről. Közismerten sok sérelem halmozódott fel már: pl. a magyar tengerpartok és városok elcsatolása a „korona alul", a só felemelt 1790-ik esztendőben kirendelt országos küldöttségek munkáinak megvizsgálása, így tehát igen időszerű az országgyűlés meghirdetése. A megye tehát első olvasatra elutasította a király kérését. Nem sokkal később november 26-án folytatódott az ügy.

14 A főispán újra csak beteg, levélben sajnálkozik, hogy nem lehet itt, majd a szokott intelmeit sorolja fel, s hűségre inti a nógrádi nemeseket. Gyürky Pál felolvasta a király július 27-én kelt levelét, amelyben bejelenti, hogy országgyűlést ,,a jelen való környülállasokban tartani nem lehetne", s ezért újra követeli az újoncok kiállítását. Gyürky ismét megjegyzéseket fűzött a királyi rendelethez, aminek a végén azt javasolta, úgy kell teljesíteni őfelsége kívánságát, hogy a törvényeken ne essen csorba. ( !) A megyei rendek nem hátrálnak. Ók a jobbágyi engedelmességtől nem akarnak elszakadni, azt már többször bebizonyították, de ragaszkodnak az ország sarkalatos alkotmányához és a törvények szentségéhez. Ezek tartják fenn a trónt és a hazát. Továbbra is csak az országgyűlésen hajlandók tárgyalni az újoncozásról, s újra kérik annak összehívását. Ezzel az ügy egyelőre befejeződött. A vármegyék közül az első leiratra 16 megkezdte az újoncállítást, a második leirat után újabb kilenc megye adta meg magát. A királyi biztosok kirendelése után ismét 13 megyében kezdték meg az újoncok összeszedését.

15 Nógrád ekkor még egyelőre erős, a király is vár még, hiszen a következő rendelete még nagyobb ütésnek készül a megyék ellen. 126