Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIII. (1987)

Tanulmányok - Történelem - Hrenkó Pál: Lányi Sámuel földmérnök

XIII. KÖTET A NÓGRÁD MEGYEI MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE 1987 TÖRTÉNELEM GESCHICHTE Lányi Sámuel földmérőmérnök Hrenkó Pál A Tisza rendszeres topográfiai és hidrográfiai felmérését végző Királyi Tiszatérképészetnek megalakulásától megszűnéséig (1834-1848) vezetője, igazgató-mérnöke volt Lányi Sámuel. Rendkívül jelentős és nagyszabású vállalkozás volt ez, amely a Tisza-szabályozás tervezésének és végrehajtásának alapjául szolgált. Tudott róla a külföld is, amint ez Valentin Ritter von Streffleur neves osztrák kartográfusnak a bécsi akadémia 1852. évi közleményeiben írott alábbi soraiból kiderül : „Magyarország a külföldön terra incognita-nak tartatik; azonban ott a folyamok mérnöki felvételén az utolsó 30 óv alatt a legfeszültebb szorgalommal dolgoztak, és e részben Európának talán egyetlen országa sem mutathat fel olyan tökéletes munkálatokat"

1

. Mittis Ferdinánd, a bécsi főópítészeti hivatal vezető tisztviselője - 1853-ban miniszteri biztos - a tiszai adatok halmazát látva így fakadt ki: „én azt gondoltam, hogy csak a Duna van ily részletesen felvéve, s íme a Tisza is ily gazdag ! ... ha nekünk ily gyűjteményünk, ily adatok halmaza lenne csak egy patakról is, nem volna Európának egy zuga sem, hol dicsőségünket nem hangoztatnánk és kincsünket érvényre hozni ne törekednénk"

2

. Bizony, a külföld csodálatát is kiváltó Tisza-térképezés jeles mérnökeiről, köztük is Lányi Sámuelről alig találunk említést a szakirodalomban. A feledés fátyolát először Fodor Ferenc lebbentette fel, amikor a Tisza-térképezés történetét ismertetve, a vízépítő mérnökök sorában kiemelten vázolta fel Lányi életpályáját.

3

. Lányi alakja ezek után is félárnyékban maradt, aminek oka a kutatás nehézségeiben, az adatok elégtelenségében gyökerezik. Életrajza a bölcsőtől a sírhelyig bizonytalan és hézagos

4

. Valójában mit is tudunk erről a jeles szakemberről? Iglón született 1791-1792 fordulóján. Felvidéki magyar nemes család sarja. Őseinek egyike, a Szepes megyei Jakoby vagy Lányi Márton ós neje 1666-ban kapott magyar nemességet és címert, amit Lőcsén hirdettek ki. A címer leírása : világoskék udvarban z;öld halmon három búzakalászon álló piros csőrű ós lábú fehér galamb, felemelt szárnyakkal eszeget

5

. Ennek a címernek a rajzolatát leltem fel Lányinak fivéréhez (Bruder), Lányi Ferdinánd velencei (előbb kékkői) uradalmi tisztartóhoz írott levele pecsétjén

6

. A kiterjedt Lányi-nemzetségben egyelőre nem tudom elhelyezni mérnökünket. Kézsmárki Lányi Károly mérnökkel való rokonságára sem találtam bizonyságot

7

. Lányi a Kassai Akadémián 1810-től négy ós fél éven át példásan elsajátította 87