Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XII. (1986)
Kristóf lakhelyéül szolgáló kicsiny vára 1576-ig tartotta magát. 85 Csak miután a Balassák két vára, Kékkő és Divény is kénytelen volt megadni magát a kegyetlen Ali füleki bégnek, került a török uralmába Somosko is, miután fiatal, katonailag tapasztalatlan és elég gyáva parancsnoka, Modoróczy Miklós rövid orstom után üresen hagyta. 86 A muzulmánokat a tizenötéves háború kezdetén 1593. decemberében sikerült kiűzni a nógrádi várakból. Prépostváry Bálint jelentése szerint a kassai főkapitány, Teufferibach Kristóf seregei előbb a legerősebb török várakból — a Rimaszombat melletti Szabadkából, Fülekből ós Szécsényből — füstölték ki a hódítókat, a kisebb török végházak ezt követően harc nélkül, azonnal feladták magukat. Az így elfoglalt Ajnácskő, Hollókő ós Somosko erősségeibe 20—20 magyar darabontot helyeztek. Az utóbbi két várba rajtuk kívül még 10—10 német vitézt is szállítottak, „mivel az az kett war keözelb wagion mind Budahoz, (mind PB) Hatwanhoz". 87 A háborús károk helyreállítását az 1618/1619., 1647. és 1659. évi rendi országgyűlések is elrendelték, ingyenmunkára kötelezve a szomszédos megyéket. 88 A békésebb időkben a somoskői vár azonban kevés figyelmet kapott, az 1623-as, 1625-ös, 1632-es, 1652-es és 1656-os zsoldlajstromok szerint csupán 20—21 hajdú szolgált itt. 89 Somosko Ajnácskővel együtt Fülek biztonságát volt hivatott erősíteni. A 20 gyalogos és 1—1 puskamester fő feladatát képezte az éjjel nappali őrködés és a csapatok esetleges mozdulatainak jelentése, levelek továbbítása, fegyveres kíséret biztosítása a hivatalos — kamarai, katonai, vármegyei, egyházmegyei — kiküldöttek számára. Ilyen módon Somosko sorsa Fülekével lett összekötve. A piciny vár parancsnokait latinul castellanusnak, magyarul bizonyára porkolábnak nevezték. Az íráshoz nem érthettek, ezért levelük nem maradt fenn. Egyetlen tanúvallomási jegyzőkönyvet találtunk, amely megőrizte néhány somoskői iratos katona nevét: 1628-ban a 45 éves Csirke (Czirke) János castellanus (várnagy, porkoláb), Budai István, Bodor János, Faber G ? áZ„stipendarius"-ok tettek vallomást. 90 1663-ban a Nógrád megye déli felében levő várakat — Nógrádot, Szécsényt, Bujákot, Hollókőt, és Gyarmatot — sikerült elfoglalniuk a törököknek, viszont az északi erősségek — Fülek, Kékkő, Divény és Somosko — megmaradtak a magyar királyi seregek fennhatóságának. A somoskői őrség továbbra is a füleki vár alárendeltségében maradt, létszámát a kevés ismert forrásadat továbbra is 20 főben adja meg. 91 A hajdúk mindennapjait nyilván az őrködés, levélhordás, portyázás és mezei munka töltötte ki itt is. A vár földesurai 1595. óta a Forgáchok voltak, akik az 1612-ben épített gácsi kastélyban, Somosko közelében laktak. így nem meglepő, hogy a Liberchey Mihály gácsi kapitány számára 1667-ben kiadott utasítás 23. pontja előírta : „Somoskőre éjjel — nappal gondot köl(l) viselni." 92 A pénzhiány azonban beleszólt a somoskői jószágok birtoklásába: gr. Forgách Ádám, az 1681-ben elhunyt nógrádi főispán a Somosko várához tartozó javait „bizonyos összeg ellenében" elzálogosítani kényszerült Battik Györgynek. 93 A vár jogilag egy egész uradalom központja volt, amelyhez Somosújfalu, Cered, Hidegkút, Óbást, Baglyasalja községek és Baráton puszta tartoztak. Battik elhunyt, majd özvegye, Dőry Zsuzsanna is végrendelkezett, rokonára, Oyürky Gáborra hagyva a zálogbirtok élvezetét. A testamentummal azonban hibázott, mert Thököly Imrének, a Nógrádot akkor éppen fennhatósága alatt tartó kuruc fejedelemnek jóváhagyását szerezte meg hozzá. így azután a néhai gr. Forgách Ádám két fia, Ádám és Simon Thököly veresége után — atyjuk királyhűségére hivatkozva — visszakövetelte a győztes i". Lipót királyi jóváhagyása nélkül elidegenített jószágot. Az uralkodó meghallgatta a kérést és 1686. márciusában adománylevéllel visszaadta az uradalmat Ádámnak és Simonnak, mint örökös tulajdonosoknak. A pénztelenség Múzeumi évkönyv 65
