Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XII. (1986)

A döntés ellen a reformátusok nevében nemes Patay Kristóf tiltakozást jegyeztetett be Nógrád vármegye jegyzőkönyvébe,

86 nehogy a szerzetesek „a hallgatás-beleegyezés" jogán maguknak tudhassák az ideiglenesen átengedett harangokat. Erre fel meg Koháry meghatalmazottja nyújtott be viszonttiltakozást, földesúri jogon a lerombolás terhe mellett megtiltva a reformátusoknak, hogy iskolát és kollégiumot építsenek. Egyébként Koháry ekkor tett jelentős adományt és kezdett hozzá a füleki ferences templom és kolostor újjáépítéséhez, amelyek 1725-ben, illetve 1727-ben készültek el.

87 1702-ben újból felfakadt a sérelmes ügy, mert Koháry királyi megerősítést kért és kapott, hogy mint földesúr a harangokat a ferenceseknek adhassa.

88 Az ügy súlyosabb következménye az lett, hogy ugyanekkor „exturbáltattak", vagyis kikergettettek a két protestáns egyház templomaiból a prédikátorok, sőt, Veresmarti Miklós helvét hitvallású prédikátort le is fogták ós Budára, fogságba hurcolták, ahol szegénynek még az éheztetést is el kellett szenvednie.

89 így talán nem alaptalan, ha azt tételezzük fel, hogy ezeknek a vallásszabadságot súlyosan korlátozó lépéseknek nem kis részük volt abban, hogy Fülek egyáltalán nem ellenségesen fogadta a kuruc felkelés elterjedésével Nógrádba is eljutó vitézeket. Dacára annak, hogy Koháry a „harang ügy" kapcsán kinyilatkoztatta, birtoka, Fülek immár nem végvár többé és lakói sem végvári lakosok, vannak nyomai annak, hogy ebben a mezővárosban is félkatonai jellegű lehetett az élet. Először is az említett 1696-os megyei összeírás a mezőváros 13 házában élő nem-nemes lakosokat katonáknak (milites) nevezi.

90 Emellett 1698-ban a vármegye közgyűlése Füleket is a fegyveres lakosok (armati incolae) által lakott egykori végvárak között nevezi meg — kiemelve, hogy leszerelésüket a megye biztonsága szempontjából nem tekintené helyénvalónak.

91 A Rákóczi szabadságharc kezdetén a mezőváros lakosai közül sokan már Nógrádba érkezésük előtt a kurucokhoz csatlakoztak, amikor pedig megjelentek a város alatt Ocskay László, Géczy Zsigmond és Ónodi János deák seregei, mint az egykorú forrás írja, „a volt végbeli vitézlő rend Füleki Szőcs János és Bertóth Zsigmonddal — az ónodiak példája szerint — zászlóstól, seregestől hozzájok álla."

92 A kuruc vezetők közül Szőcs János mellett füleki származék volt Szappanos István, a későbbi gyalogos ezeres kapitány és nemes Rácz Ádám, a „lévai ezer egyik furirja" is.

93 A fülekiek tömeges csatlakozásának két indító oka lehetett. Egyrészt a város végvári- (hajdú) szabadságának a megerősítését, másrészt a protestánsokat ért sérelmek orvoslását várták //. Rákóczi Ferenctől és híveitől. A vallási ügyek rendezésére a szécsényi országgyűlésen került sor. A protestáns rendek követelései között szerepelt a füleki evangélikus és református templomok visszaállítása, továbbá az a követelés, hogy visszakapják „az helveticusok is a magok harangjait, kik az barátoknál vadnak" ami az ismert „harangügy" rendezését célozta. Végül a kuruc rendek azt a döntést hozták, hogy az ágostai és helvetica vallásúak templomaikhoz telki tartozékokat is kaptak, a harangok közül pedig a két kisebbiket a szerzetesek, a nagyobbikat a reformátusok kapják meg.

94 Lám, türelmességgel és részrehajlás nélkül is el lehetett intézni az ilyen kényes ügyeket — csak jószándék kellett hozzá, amiből a bigott Habsburg udvar és Koháry István egy cseppet sem bírt volt. A hajdúszabadságot Fülek is az 1705. július 6-án hozott megyei határozattal nyerte el.

95 Azoknak a fülekieknek, akik ui. hajdúk kötelezettségének megfelelően személyesen nem katonáskodtak, havonta és személyenként 6 Ft-ot kellettt fizetniök — miként a nemeseknek. A labanc Kohárytól Rákóczi kamarája elkobozta összes jószágait, így Füleket is. A több éven át fiscalis jószágként igazgatott uradalmat 1707-ben a hűséges kuruc, 94