Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XI. (1985)

Tanulmányok - Jakus Lajos: Szécsény prókátora Buday Bornemissza Bolgár Pál

Az előbbiekből ismerve Egry Istvánnak és Buday Pálnak rokoni kapcsolatát, tudjuk, hogy feleségeik Toldy Mihály lányai. Atyjuknak nőtestvére, Toldy Kata feleségül megy bizonyos Nátkay Szabó Andráshoz, és Egerben élnek az 1570-80-as években. Toldy Kata több birtokot örökölt szüleitől, így ezek között Bőd pusztát is. Amikor összeházasodtak, Nátkay Szabó Andrásnak „még csak nemessége sem volt. . . feleségéről bírta Bődöt"- szól róla egy későbbi tanúvallomás.

42 Ezzel szemben 1580. február 26-án Pozsonyban, Ernő főhercegnek átadott kérelmében azt írja, hogy ősei nemesek voltak, írásaik róla elpusztultak, azért újból nemeslevél - armalis - megadásáért folyamodik. Hivatkozik arra, hogy 23 esztendő óta mint katona híven, hőséggel szolgálja az uralkodót Egerben. Az armalisba kéri belefoglalni Erzsébet lányát, testvérét Imrét s a születendő utódokat. Címernek átlőtt nyakú hattyú megfestését kívánja. Kérése a főherceg javaslata nyomán teljesült.

43 Amikor Recsky György alispán 1584-ben végrendelkezik, egyik tanúja Nátkay Szabó András, tehát tekintélyes személy lehetett már akkor Egerben.

44 Még keresztény kézen volt a vár, amikor Nátkay Szabó András meghalt. Özvegye, Toldy Kata mielőtt elfoglalta Egert a török, az armalis megszerzése után született fiával, Nátkay Jánossal Fülekre költözött. Ott abban az időben Rhédey Ferenc a várkapitány, a Toldyakkal osztályos atyafi. Füleken Nátkay Szabó András özvegye, Toldy Kata meghal. Fia „ifjú legény lenne, Rhédey Ferenccel elment az hadban Bocskay István idejében Újvár alá táborban." 1605. augusztus végén kezdődő ostromban meglőtték. Halálos sebben vitette magát Nagyszombatba, s ott testamentumot tesz. „Rhédey Ferenc mint az helynek kapitánya és osztályos atyafiú is lévén, Nátkay Jánosnak mind házát, ezüstit, aranyát, fejér ruháit és mind jószágit is magának foglalta, mely Toldy jószágnak csak valami részecskét is Kovács Demeter nagy munkával szabadította magához" - Buday Pál állítása szerint, melyekről írásokat őriz, így Nátkay János testamentumát is.

45 Azt gondolnánk, hogy Nátkay Szabó András halála után fia bírta örökségét, így Bődöt is egészen haláláig. Ezzel szemben egy későbbi tanúvallomást tevő szerint Nátkay Szabó András után Nátkay Mihály deák, Nátkay László fia használja, annakutána pedig Nátkay Balázs. Másik tanútól annyival többet tudunk, hogy „annakutána Nátkay Mihály deákot agyon ölették, Nátkay Balázsra szállott a jószág."

46 Mindenesetre néhány évig pörösködik Kovács Demeter és felesége, Toldy Kata a Nátkayakkal a Toldy jószágok miatt. Amikor Nátkay Mihály deák meghal, 1610 január 26-án Szócsényben megegyeznek Nátkay Balázzsal.

47 „Én Kovács Demeter és az Felesége Tholdy Katha Asszony vallyuk my levelünkben rendiben, hogy Alkottunk megh minden ellenkező dolgaink felől Nátkay Balas Urammal és my ő kegyelmeth megh elegítettök mindenekről valamy marhaya es egyéb Adóssága volt mi nálunk az Aszón megh holt Nátkay Mihály Atyánk fiának, adván ö kegyelmének mindenekért kész pénzt húsz forintot." Hogy minden pörösködés közöttük megszűnjön, ígérik, valahol jószágot bírnak és Nátkay is vallaná, hogy illetné a jószág, „jámbor becsületes Nemes Uraink előtt mutassa igazságát és hozza elő levelével meg bizonítsa, minden per patvar nélkül és Atyafiságoskepen kézibe bocsátjuk." Ha pedig a jószágot kézibe nem bocsátanak, mind azt a summát tartoznak megadni Nátkay Balázsnak, amit a nemzetsége arra költött. Hites levelet kérnek arról, hogy az alkuvásuk után a háborúság felől, mely ezideig közöttük volt, sem Nátkay, sem más atya fia meg nem emlékezik. Egyszóval elismerik örökösödési jogát Nátkay András utódaként. Húsz év telik el a megegyezés után. Buday Bornemisza Bolgár Pál a kalocsai érsek jószágának gondviselője. Mint fentebb olvastuk, reá várt a feladat, tisztázza 2* 19