Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XI. (1985)

Tanulmányok - Leblancné Kelemen Mária: Szécsény története a felszabadulástól a tanácsok megalakulásáig (1944. december 28.–1950. október 22.)

Az egyesületekkel-egyletekkel kapcsolatban ld. még: A Szécsényi önkéntes Tűzoltóegyesület a visszaemlékezések szerint a hivatalos feloszlatás után is működött; elnöke Jeszenszky Miklós, majd 1948-ban Salgótarjánba történt távozása után Bozsó István töltötte be az elnöki tisztséget. A Szécsényi Iparosok Temetkezési Biztosító Egyesületének utolsó tisztségviselői az 1950. májusi feloszlatás idején: elnök Parditka Gyula, pénztáros Mikó Pál, jegyző Micsinai István (NmL XXI. 27.). A Volt Hadifoglyok Bajtársi Szövetsége szécsényi helyi csoportjának alakuló ülésén (1947. nov. 28.) megválasztott tisztikar: elnök Földi Pál (fm)., alelnök Vilimi Ferenc (keresk.), titkár if j. Hábel Lajos (gkv.), pénztáros if j. Gyetvai Dezső (fm.), jegyző Pintér László (vaskeresk.) (NmL XXI. 27.). A Szécsény és Vidéke Vadásztársaság 1946. március 15-i alakuló ülésén megválasztott tisztikar: elnök Mihalovics Pál, vadászmester Bársony Imre, jegyző Králik Andor, pénztáros Varsi Mihály, ellenőr Vavrovics Lajos, és a választmány öt rendes, öt póttaggal (NmL XXI. 27.). 70. Ld. 48. jegyzet; 1945. június 18-tól dr. Kovács Jenő (SZDP) lett az alispán. Ekkor alakult meg a pártok, illetve a szakszervezet képviselőiből — egyenlő arányban — a megyei törvényhatósági bizottság (Jakab S. : ld. mű 24. p.). 71. JAKAB S.: Id. mű 23—25. p., Csizmadia Andor: A magyar közigazgatás fejlődése a XVIII. századtól a tanácsrendszer létrejöttéig, (továbbiakban Csizmadia A. : A m. közigazgatás ...) Bp. 1976. 513—533. p., NmL Szé. j. f jző 48, 191, 1470, 2159, 2211, 2433/1945. sz. Az 1030/1945. ME. sz. rendelet értelmében megszűntek az 1870: 42. te. és az 1886: 22. te. alapján kialakított főszolgabírói állások és hatáskörüket a járási főjegyzők vették át. Ténylegesen elnevezés-változásról van szó. Hatáskörük — a polgári korban kialakulthoz viszonyítva — lényegileg nem változott; továbbra is a főszolgabíró, illetve a főjegyző fogott össze, irányított minden, a járás területén folyó közigazgatási munkát. Elsőfokon intézkedett építési, ipari, kihágási ügyekben. 1945-ben tartalmi változást jelentett a rendszer, a személyi összetétel megváltozása; bár az első időkben a szécsényi járásban és az egész ország területén a közigazgatás sok régi szakembere a helyén maradt. (Hajdú-Bihar megyei Levéltár Közleményei 4. sz. A helytörténetírás levéltári forrásai II. 1848— 1944. Szerk. Komoróczy György Debrecen 1972. 88—90. p., Hajdú-Bihar megyei Levéltár Közleményei 9. sz. A helytörténetírás levéltári forrásai III. 1944—1971. (továbbiakban H-B m. Ltár Közi. 9. sz. A helytörténetírás ...) Szerk. Gazdag István Debrecen 1976. 37—39. p., Degré Alajos: Egy dunántúli körjegyzőség a felszabadulás idején. Levéltári Közlemények (továbbiakban LK) 1970. 1. sz. 167—185. p., Degré Alajos: A közigazgatás megindulása Zala megyében a felszabadulás után LK 1960. 3—21. p.) 72. NmL Kjkv. 1945. május 28-i rk. kgy. Az igazoló választmány tagjaivá választtattak ugyanakkor: Domszky Béla, Kolosi Ferenc, Puszta Dezső, Mues János, Percze Pál, Jeszenszky Miklós. 1946-ban az SZDP Parditka Gyula helyett Nagy Gézát, Ádám Pál helyett Szedlák Lajost, az SZDP akkori elnökét delegálta a képviselőtestületbe. (Szé. nk. 688/1946. sz.). 73. Szé. nk. 32., 37., 53/1945. sz., Szé. j. f jző 1., 160., 332/1945. sz., Bakay Mihály behelyettesítése után Szabó József főispán Jeszenszky Miklóst a szécsényi anyakönyvi kerületbe nevezte ki, mint helyettest az anyakönyvekkel kapcsolatos teendők ellátására 1945. áprilistól (Szé. nk. 38/1945. sz.). 74. NmL Kjkv. 1945. július 28-i rk. kgy. 13/1945. kgysz. 76. NmL Szé. j. fjző 2047., 2908/1945. sz., Kjkv. 28/1945. kgysz. 1079/1945. iktatási szám (továbbiakban ikt. sz.). A szeptember 13-i rk. kgy. résztvevői azonosak a május 28-i rk. kgy-n megválasztott képviselőtestületi tagokkal, elöljárósággal és jelen volt még: Vilimi Pál, P. Áldási Amand, Kovács Gyula, dr. László Dániel, Papp Lajos állatorvos, dr. Strömpel Józsefné képviselőtestületi tag. 76. NmL Szé. j. fjző 20/1945. sz., Szé. nk. 37/1945. sz. Dr. Jankovics Miklós főjegyző 1944. június 10-én került Szécsénybe; december 8-án a kapott kiürítési parancs folytán mint katonai szolgálatra kötelezett hagyta el szolgálati helyét. (Szé. j. fjző 20/1945. sz.) 77. NmL Szé. j. fjző 2908/1945. sz., Szé. nk. 37/1945. sz., Kjkv. 1946. május 13-i rk. kgy. 1090/1946. ikt. sz. 24/1946. kgysz., (ifj.) Vasok Ferenc községi irodatiszt 1902-ben született Szécsényben. A gimnázium négy osztályának elvégzése után 1921. május 1-től községi tisztviselőként dolgozott Szécsényben. A 25 éves jegyzői irodai munka során megfelelő elméleti és gyakorlati ismeretet gyűjtött össze az aljegyzői, segédjegyzői munkakör ellátásához. Rá vonatkozik a Lné Tanulmányok ... Függelék-ben, a 97. oldalon, tévesen a már elhunyt édesapa adatai között szerepeltetett mondat, hogy „1938-tól a szécsényi járásban a vármegyei törvényhatósági bizottság keretében az adófelszólamlási bizottság póttagja." — Értelemszerűen tehát onnan törlendő! — A tanácsrendszer kiépítéséig tevékenykedett Szécsény nk. közigazgatásában (ifj.) Vasok Ferenc. 78. Munkás Szó II. évf. 14., 17. sz. 1946. március 30., április 27. 79. TJMKL Igazságügyminisztérium (továbbiakban IM XIX—E—1—j) iratai С 13 460/1946. sz. (1947., 1948., 1950. évi statisztikai jelentés a járásbírósági ügyforgalomról), XIX—E—1-е Tkh 32 591/1945. sz., Bre 51 505/1947. sz., XIX—E—1—j Ck 2327/1950. sz., Nógrádi Újság (A magyar kommunista párt megyei politikai hetilapja 1947. augusztus 1-től a két munkáspárt egyesüléséig, 1948. április 23-ig) III. évf. 41. sz. 1947. október 12., IV. évf. 2. sz. 1948. január 11. A Szécsényben (1945. augusztus 3.) működő ügyvédek: dr. Esőssy Béla, dr. Szenes Pál, dr. Strömpel József, dr. Klein Sándor, dr. Alács Kálmán; a felszabadulás előtt az ügyészi megbízott dr. Alács Kálmán volt. (NmL Szé. j. fjző 1709/1945. sz.) 151