Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XI. (1985)

Tanulmányok - Bona Gábor: Nógrád megyei 48-as honvédek nyomában

1848 nyarán a másik 8 honvédzászlóaljhoz is több nógrádi illetőségű fiatal jelentkezett önkéntesnek : így ilinyi Csikány (Chikan) Ferenc, aki 1822-ben Iliny községben született. Korábban császári-királyi hadapród őrmester volt - 1840-1846-ig a 48. gyalogezrednél - majd gazdatiszt lett. 1848. június 19-én hadnaggyá nevezték ki a Veszprémben alakuló 6. honvéd zászlóaljhoz. Ugyanitt október 3-án hadnagy, november 20-án pedig százados lett. 1849. április 4-én hősi halált halt a tápióbicskei csatában.

37 Ugyancsak a 6. honvédzászlóaljnál szolgált domanoveczi és lestinci Zmeskal Zsigmond, aki Fábiánkán született, Apja, Gábor, Nógrád megye szolgabírája volt. 1848 júniusában közhonvéd, majd tizedes, dec. 14-től hadnagy, végül főhadnagy volt a 6. honvédzászlóaljnál Klapka, illetve Nagysándor (I.) hadtestében a világosi fegyverletételig. 1867-ben Nógrád megye tiszteletbeli főpénztárnoka lett és 1894-ben halt meg.

38 A 7. (szombathelyi) zászlóaljban ketten kezdték pályafutásukat, Krúdy Gyula és Nagy Iván. Krúdy 1823. dec. 27-én Szécsénykovácsiban született, apja János, földbirtokos és Nógrád megye várnagya volt. Jogot végzett, majd ügyvédi vizsgát tett és Nógrád megye aljegyzője lett. A 7. honvédzászlóaljban előbb önkéntesként, majd őrmesterként szolgált. December végén hadnagy lett a feldunai hadtest hadfelszerelési parancsnokságán, majd a jelentős részben szintén nógrádiakból álló 18. honvéd zászlóaljban a komáromi várőrségnél. Ugyanitt 1849 februárjában főhadnagy lett. Végül Klapka aug. 29-ón századossá léptette elő a Komárom várában alakuló 203. zászlóaljhoz. Komáromi kapitulánsként mentesült a felelősségre vonás alól. Később ügyvédként Nyíregyházán telepedett le. 1884-ben a Szabolcs megyei 1848as honvéd segély egylet elnökévé választották. Fia, Gyula híres író lett.

39 Felsőgyőri Nagy Iván (1824. jún. 18. Balassagyarmat), a későbbi ismert családtörténész és a Magyar Tudományos Akadémia tagja, 1848. augusztus 17-én Pápán lépett be a 7. zászlóaljba. November 19-én őrmester, majd 1849. jún. 29-én hadnagy lett a 49. honvédzászlóaljban. Ez az alakulat kezdetben kiképzési és kiegészítő feladatokat látott el. Négy százada 1849 februárjában a feldunai hadsereghez, az ötödik Erdélybe, a hatodik pedig, amelynél Nagy is volt ugyanekkor Aradra került. Ez utóbbi tehát Arad ostromában és a temesközi harcokban vett részt. Nagy Iván századával utoljára a temesvári csatában vett részt - augusztus 9-én - ahol főhadnaggyá léptették elő. Mivel későbbi pályája közismert, ezzel most nem foglalkozunk.

40 Jakabfalvi és szászfai Jakabfalvay Károly 1848. június 5-én lett honvédönkéntes és a pécsi 8. honvédzászlóaljhoz került, ő 1825-ben Kisaranyi pusztán - ma Karancsberény része - született ós a szabadságharc kitörésekor jurátus volt. 1848 nyarán részt vett a bácskai harcokban és tizedessé léptették elő. Dec. 28-án hadnagy lett a nógrádi önkéntes zászlóaljból alakuló - a későbbi 62. - honvódzászlóaljnál. 1849 jún. elején előbb a 99., majd aug. 20-án a 202. zászlóaljhoz helyezték át azonos rangban. Komárom várának feladása után hazatért és földbirtokán gazdálkodott. 1867ben Nógrád megye házi pénztárnokává választották. 1890-ben még élt Lapujtőn.

41 Végül - még mindig az első tíz honvódzászlóaljnál maradva - az 5. honvédzászlóaljnál lett önkéntes 1848 nyarán felsőliszkói Lieszkovszky István. 1830. szept. 14-én Karancsberényben született és végzős joghallgató volt. Szintén a délvidéki harcokban vett részt, és tizedes, majd 1849. márc. 21-én hadnagy lett alakulatánál. Július végén a Titeli fennsík ostrománál bal lábán súlyos lősebet kapott. A szabadságharc leverését követően ennek következtében alkalmatlannak minősítették a besorozásra. 1861-ben, majd a kiegyezés évében megyei hivatalnokká választották Nógrádban. 1869-ben 40