Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XI. (1985)

Tanulmányok - Szvircsek Ferenc: Tények, adatok, összefüggések a nógrádi szénbányászat gazdasági és társadalmi hatásáról

Változások mértéke a salgótérjáni járás egyes községeiben: tényleterméVándorges szaposzetes lási Községek: 1900 1920 1930 ges szapovagy különrodás fogyás bözet Baglyasalja 1828 1823 2162 339 233* 106 Etes 1520 2658 2912 254 503**** -249 Homokterenye 1182 1387 1531 144 210 — 65 Karancsalja 1347 1412 1573 161 216 — 55 Kazár 1370 1383 1853 470 284** 186 Kisterenye 2783 3209 4144 935 598** 337 Mátranovák 1223 2775 2669 —106 41g*** —524 Nemti 919 1184 1585 401 327** 74 Zagyvapálfalva 2558 3449 3841 392 715*** —323 * szénbányatelep fejlődése, csendőrőrs ** bányatelep létesítése *** nagyarányú kivándorlás, bányatelepek leépítése **** bányatelepekről a munkásoknak más üzembe való áthelyezése Foglalkozás szerint Nógrád lakosságának még több mint a fele őstermelő. Ez az arány Abaújban 3/4, Hevesben 2/3, Borsodban 2/3. 1920-1930 között a földművelésből élők számának jelentős csökkenése mutatható ki Nógrád megyében is.

17 Az 1941-es statisztika szerint a népesség főcsoportonkénti megoszlása Nógrádban a következő számokat mutatta:

18 Nógrád-Hont megye: Jelenlevő népesség 226 272 őstermelés : 115 805 Bányászat és kohászat: 23 095 Ipar: 44 517 Kereskedelem : 6126 Közlekedés : 6 895 Szabadfoglalkozás : 7 662 Véderő : 2 622 Különböző ágbeli és m. n. napszámos : 1280 Nyugdíjas, tőkepénzes : 9 961 Házicseléd : 2 491 Egyéb és ismeretlen: 5 818 A szén mint táj formáló városfejlesztő tényező A salgótarjáni szénmedence mint láttuk, már a 18. század végén ismertté vált, de a széntelepekre vonatkozó tulajdonjognak a földtulajdonhoz való kötöttsége miatt a 87