Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XI. (1985)
Tanulmányok - Bona Gábor: Nógrád megyei 48-as honvédek nyomában
szabadságharc után Pesten hadbíróság elé állították, a per azonban végül is felmentő ítélettel zárult (1850. febr. 12.) 110 Hadnagyi, illetve főhadnagyi rendfokozatot a következők értek el : Gazdik (Gazdyk) Lajos, önkéntes a nógrádi zászlóaljnál, majd 1849 január közepétől őrmester az 1. zólyom-besztercei zászlóaljban, végül - júniustól - hadnagy a 100. honvédzászlóaljban. 1867-68-ban és 1890-ben a Nógrád megyei honvédegylet tagja, az utóbbi évben gazdálkodó Balassagyarmaton. 111 Nemes Győrfy József, született 1821-ben Németiben, volt hadapród - 1839 és 1841 között a 12. huszárezredben -, 1849. márc. 1-től hadnagy, máj. 4-től főhadnagy a 17. Bocskai huszárezrednél. 112 Páni Hamar Ernő, született 1828-ban, apja (Miklós), Nógrád megye szolgabírája, 1848-ban pedig a megyei önkéntes nemzetőrzászlóalj századosa volt. 1848 október elején a Bars megyei 17. honvédzászlóaljnál önkéntes lett. Okt. 19-én ugyanitt hadnaggyá, dec. 17-én pedig főhadnaggyá léptették elő. 1849. ápr. 19-én hősi halált halt a nagysallói csatában. 113 Haviár (Havjár) Sámuel, aki 1814 körül született és kiszolgált huszáraltiszt volt. 1848 őszén Losonc-Tugáron belépett a 14. Lehel huszárezredbe, ahol később hadnagy - más forrás szerint főhadnagy - lett. A világosi fegyverletétel után hazatért Nógrád megyébe. A kiegyezés idején községi jegyzőként Pincén élt. 114 Baráthi Huszár István hadnagy 1826. szept. 4-én Tereskén született. A vagyonos család jelentős szerepet játszott Nógrád közéletében, apja, (Károly) a reformpárt tagja és a megye egyik országgyűlési képviselője volt. István jogot végzett és 1848-49ben előbb a megye szolgabírájaként tevékenykedett, majd 1849. máj. 16-án hadnagyi rendfokozatban - a 13. Hunyadi huszárezred állományában - Görgei tábornok parancsőrt iszt je lett. A szabadságharc után közlegényként besorozták a császári hadseregbe. 1861-ben a megye szolgabírájává választották, a provizórium bevezetésével azonban lemondott hivataláról. A kiegyezés után évtizedeken át a megye egyik országgyűlési képviselője volt. 1889-ben Budapesten halt meg és Keszegen temették el. 115 Jaskula (a kiegyezés után Virág) Antal szlovák anyanyelvű, gazdatiszt fia volt. 1825. nov. 8-án Alsóesztergályon született. Végzett jogászként 1848. szept. 20-án a Pesten alakuló 13. honvédzászlóalj őrmestere lett. Alakulatával 1849 áprilisától - februárban időközben hadnagy lett - a felsőmagyarországi harcokban vett részt. A szabadságharc után közlegényként besorozták és csak 6 év elteltével bocsátották haza a császári hadseregtől. Trencsén megyében telepedett le, ahol ügyvédi irodát nyitott. 1906-ban ugyanitt - Bánon - fejezte be életét. 116 Kossuthi és udvardi Kossuth László 1828 körül Losoncon született. A szabadságharcban a 13. Hunyadi huszárezrednél szolgált, előbb őrmesteri, majd 1849 júniusától hadnagyi rangban. A fegyverletétel után közlegényként besorozták egy Itáliában állomásozó gyalogezredhez. Leszerelése után uradalmi írnok, majd hivatalnok lett a báró Prónay-családnál Pest megyében. 1910-ben, 82 éves korában Űjszászon halt meg. 117 Kristóff y Imre főhadnagy 1825-ben Kis-Zellőn (később Alsózellő) született. Gimnáziumot végzett, majd családi nevelő lett. 1848 szeptemberében a nógrádi önkéntes zászlóalj katonája lett, ahol november végén hadnaggyá léptették elő. 1849 júniusában áthelyezték a Komáromban alakuló 98. zászlóaljhoz, melynél később - aug. 20tól - a vár kapitulációjáig főhadnagyként szolgált. 1867-68-ban és 1890-ben a Nógrád megyei honvédegylet tagja volt - Szátokon élt. 118 Lieszkovszky Józsefről csak annyit sikerült kideríteni, hogy 1848-49-ben előbb 52
