Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XI. (1985)

Muzeológia - Iványi Zsuzsa: Honismereti táborok munkája a megyében

ten foglalkozott a honismereti mozgalom szélesítésének lehetőségeivel, az elméleti és módszertani ismeretek színvonalának és hatékonyságának emelésével. À HNF mellett támogatást nyújtott a KISZ Nógrád megyei Bizottsága, a szakmai irányítást, szervezőmunkát a Nógrád megyei Múzeumok Igazgatósága végezte. A tábor célja volt, hogy a fiatalság különböző rétegeit mozgassa meg, megismertesse a honismereti munkával, a kutatási módszerek elméleti és gyakorlati alkalmazásával, aktív pihenést biztosítson a résztvevőknek, jó kulturális programokkal színezve. Az I. honismereti tábor színhelye Balassagyarmat volt, a szakmai programot a palóckutatás határozta meg. Két színhelyen folyt a kutatómunka, Balassagyarmaton és Érsekvadkerten. A kutatási téma kiterjedt a lakosság életmódjára, szokásrendszerükre, viseletre és lakáskultúrára. A tábor résztvevői voltak: középiskolások és ekkor még dolgozó fiatalok is. A II. Honismereti Ifjúsági Tábor színhelye Nagybátony lett. Ebben a táborban vettek részt utoljára dolgozó fiatalok, úgy mint fiatal szakmunkások, pedagógusok, népművelők. A bányászattörténettel foglalkozó táborban; ipartörténeti, munkásmozgalom-történeti, művelődéstörténeti csoport mellett a bányászok életmódkutatásával foglalkozó szakcsoport is működött. 1978-ban a tábor állomáshelye Rétság volt. Szakmai programja a kapitalista ipari fejlődés hatásának vizsgálata, különös tekintettel az építőipari munkások tevékenységére. A paraszti élet változásainak kutatása, a kulturális, művelődési helyzet vizsgálata, a néprajzi hagyományok kutatása. A munkásmozgalom szervezeteinek, eseményeinek áttekintése, visszaemlékezések alapján, valamint tárgyi-dokumentációs gyűjtőmunka. A csoportok Nagyorosziban, Szendehelyen, Bánkon és Romhányban végezték a kutatómunkát, valamint a valamikori rétsági járás, egész területén. Nagyorosziban munkásmozgalom-történeti, Szendehelyen és Bánkon néprajzi, Romhányban ipartörténeti szakcsoport működött. 1979 augusztusában Szécsény adott otthont a tábornak. Ipartörténeti, művelődéstörténeti, néprajzi, munkásmozgalmi, középréteg-kutató és régészeti szakcsoport működött a táborban. 1980-ban és 83-ban salgóbányai székhellyel, az országos bányászattörténeti kutatáshoz kapcsolódóan került megrendezésre a tábor, a kutatómunka Etes és környékére irányult, 1983-ban kiegészült egy régészeti csoport munkájával, amely a Salgó várában folyó ásatásnál dolgozott. 1981-ben a tábor székhelye ismét Szécsény. A kizárólag régészeti szaktábornak induló táborban működött egy csoport, amelyik kúriák, lakóházak felmérésével foglalkozott. 1982-ben Salgótarján adott otthont a tábornak, szintén az Etes és környékére irányuló bányászattörténeti kutatás keretében, munkásmozgalom-történeti, művelődéstörténeti, ipartörténeti, néprajzi, életmódkutató szakcsoport közreműködésével. Bővebben az 1984. évi táborról szólnék. A IX. Nógrád megyei Honismereti Ifjúsági Tábort 1984. július 29.-augusztus 10ig rendeztük meg Pásztón. A tábor aktualitását Pásztó várossá nyilvánítása adta. A tábor szervezését az ifjú múzeumbaráti körösök, régi táborozóink, pásztói középiskolás fiatalok és (mint évek óta rendszeres, szorgalmas munkát végző táborozóink) a Táncsics Mihály Közgazdasági és Kereskedelmi Szakközépiskola diákjai között folytattuk. A táborban öt szakcsoport működött. Két várostörténeti, az egyik az iparosok, kereskedők életmódját kutatta visszaemlékezések alapján, valamint tárgyi-doku-