Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XI. (1985)

Muzeológia - Vonsik Ilona: A munkásmozgalom-történeti kutatás legújabb eredményei

megalakulása után a párt politikájának elkötelezettjévé vált. Balassagyarmaton csak a KIMSZ I. kongresszusa után, 1919. június végén alakult meg a kommunista ifjúsági szervezet, így a kongresszuson sem képviseltette magát. Egyébként a kongresszus idején csak két KIMSZ szervezet működéséről van tudomásunk, Salgótarjánban és Salgóbányán. A KIMSZ tevékenységére vonatkozó korábbi feldolgozás a Gutter József által összeállított : Képek Nógrád megye ifjúságának forradalmi hagyományaiból c. tanul­mány hézagosan, jelentős tényeket elhallgatva, másokat felnagyítva, vagy ellent­mondásosan szól a megye ifjúságának forradalmi mozgalmáról. Mintegy 2,5 ív terjedelemben foglaltam össze a forradalmi ifjúsági mozgalom történetének eseményeit. Ellentétben a már korábban közöltekkel újabb kutatási eredményeim alapján pontosítottam, hogy a TK megdöntése után tulajdonképpen mikor jöttek létre az első KIMSZ-csoportok és miben állt tevékenységük. Míg a korábbi publikációk az 1920-as évek elejére tették a KIMSZ létrejöttét és 1925-re, ül. más megyei kiadványban 1926­ra a KIMSZ kerületi bizottságának létrehozását, addig újabb kutatásaim alapján, tényekkel bizonyítva megállapítottam, hogy 1926 augusztusában jöhetett csak létre megyénkben a KIMSZ és a kerületi bizottság csak 1929-ben. Ami a tevékenységet ille­ti: a korábbi közlések a KMP és a KIMSZ tevékenységét összemosták, nem tettek különbséget, sőt a KIMSZ eredményének tüntették fel a pártszervezetek, az illegális pártsejtek létrejöttét is. Kutatásaim alapján igyekeztem szervezetileg szétválasztani e két mozgalmi, forradalmi szervet, s a közös és önálló tevékenységet is kimutatttam, nem vitatva a KIMSZ szerepét azokban az akciókban és megmozdulásokban, melyek a párt szervezésével és irányításával valósultak meg. A forradalmi ifjúsági mozgalom­mal kapcsolatos kutatási eredményeim sorából - személyes örömöm miatt egyet ki is emelek, éspedig Hidas Antal Lovász József halálára írt versét, mellyel elbúcsúzott Lovász Józseftől Moszkvában a Politikai Emigránsok klubjában. Következő nagy témám, mely mintegy 240 oldal terjedelemben készült el, a szakszervezetek Nógrád megyei történetéről szól. E tanulmányban a századfordulótól 1944-ig vezetem végig a négy legnagyobb szakszervezet, a bányász, a vasas, az üveges és az építőmunkás szakszervezet történetét, érintve a kisebb szervezetek létrejöttét és működését. Tényeket és adatokat közlök a szakszervezetek mozgalmi életére vonat­kozóan. Közlöm az alakulások időpontját, a vezetőségek névsorát, a nyilvános és köz­gyűlések témáit, állásfoglalásait. Szólok a szakszervezetek harcáról, a jobb élet- és munkakörülmények megteremtéséért folytatott küzdelméről, a szakszervezetekben a párt politikai befolyásának hatásáról, a KMP szerepéről a szakszervezetek életében. S természetesen szolok arról is, hogy a hivatalos politika, a helyi közigazgatás a tár­sulatok vezetésével és az erőszakszervezetekkel közösen milyen kísérleteket tett a munkásegység megbontására. Ennek kapcsán írok a keresztényszocialista szakszer­vezetekről ós a helyi kezdeményezésként indult Bánya- és Kohómunkások Gazdasági Szövetségéről, vagyis népszerű nevén a Csóka-féle szervezkedésről. A tanulmányt a munkások II. világháború alatti ellenállásával fejezem be. A szakszervezetek felszabadulás utáni - 1945-1948 közötti - tevékenységére vo­natkozóan az anyaggyűjtést befejeztem. A készülő dolgozat jelentőségét növeli az a tény, hogy a legszínvonalasabb és legterjedelmesebb helytörténeti kiadványban, a megye történetében e témának csak mindössze néhány mondatot szenteltek. A fel­dolgozás hiányt pótló, kiegészítő adalék lesz a felszabadulás utáni mozgalmi élet több oldalú bemutatásához. 357

Next

/
Oldalképek
Tartalom