Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XI. (1985)

Közlemények - L. Kecskés András: Lanttabulatúra – virágének

Vannak oly helyzetek, mikor az oktáv hangok feltüntetése zavart okoz. Ez esetben kötelező. A lanttabulatúra átírása vagy a tudományos publikációkhoz szükséges, vagy azon hangszeresek számára, akik szeretnének tájékozódni a lantirodalomban (pl. gitár, zongora, orgona, vonós, fúvós együttesek), ezért az átírás több célból is készülhet. A Phalaetium Hendecasyllabum A töredékként emlegetett tabulatúrasorról, amely a Padoanát követi, megállapítható, hogy az a Phalaetium Hendecasyllabum metrumára írott négyszólamú „Vitám quae faciunt" kezdetű humanista óda - itt más ritmusértékkel lejegyzett háromszólamú, egysoros lantváltozata, amelynek cantusfirmusa középen, a tenor szólamban található. A „töredék", fődallamában és harmóniai felépítésében csekély eltéréssel azonosítható Johannes Honterus 1548-ban megjelent „Odaecum harmoniis" (Brassó) című ugyancsak „Vitám quae faciunt" kezdősorú, XVI-os számmal jelölt négyszólamú ódatételének harmadik sorával.

13 Az óda egysoros lantváltozatát, tudomásom szerint, csak Istvánffy Carminája őrzi. Az egysoros jelzőt külön ki kell emelnünk, minthogy Csomasz Tóth Kálmán is csupán két, három- ill. négysoros „Vitám quae faciunt" szövegre írt ódatételről ad hírt. Az egysorost nem említi. Egy másik, ugyancsak háromszólamú egysoros lantváltozat - más szöveggel és dallammal - Hans Judenkünig: „Harmonie super odis Horatianis" stb. (151 ?) című lantkönyvének 6. oldalán található. Az Istvánffy-féle egysoros dallamával ez nem azonos. Más ódatételeket is közlő tabula túrák - így a „Jacobus Thurner Viennensis" (1520 k.)-féle - sem hoznak ily genusra komponált lant változatot.

14 Megállapítható, hogy sem a Paul Hoffhaimernek tulajdonított kétsoros, sem a Honterus-féle - ugyancsak „Vitám quae faciunt" sorkezdetű - Martialisi költemény inspirálta Phalaetium Hendecasyllabum genusra írt ódatétel zenei anyaga, (15) nem vethető össze az Istvánffy-féle Carmina lanttabulatúrás lejegyzéssel ill. Honterus XVI-os számú ódatételével.

16 Petrus Tritonius, mestere a nagy Celtis Konrád (zeneteoretikus) ösztökélésére, iskolai használatra megkomponálta Horatius és mások metrikus költeményeit négyszólamú kórusra, amelyet 1507-ben Melopoeiae 22 super gênera carminum Horatii etc. címen ki is adatott. Ugyanezek a dallamok feltűnnek Ludvig Senfl: Varia Carminum genere . . . Nürnberg (1534) című kiadványában is. Minthogy az ország leg280