Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XI. (1985)

Közlemények - Praznovszky Mihály: Menyői Tholvay Ferenc végrendelete

E személyes vonatkozásokon kívül elsősorban érdekesek a végrendelet vagyoni tételei számunkra. Teljes képet egyáltalán nem lehet megadni a Tolvay Ferenc életkörülményeit meghatározó gazdaságról. Úgy tűnik igen szórtak a birtokai hiszen Nógrádon kívül (itt volt a legtöbb) bevételei származtak Gömörből, Borsodból és Abaújból is. Ugyanakkor ezek a birtokok, telkek elég csekélyek mind nagyságuk, mind jövedelmük szerint. Az is kiderül, hogy Tolvay Ferenc meglehetősen könnyen kezelte vagyonát. Számos adósa volt, azok egy részére nem is emlékszik pontosan mennyivel tartoznak neki, egyik-másik adóslevél el is veszett, s az adósságok törlesztése is néha teljesen eredeti módon történt. (Ez lett volna az általános gyakorlat?) Ugyanakkor az nem derül ki, illetve közvetett módon igen, hogy Tolvay Ferencnek volt-e valamilyen gazdasági adminisztrációja, írásos ügyintézése illetve ügyintézője. A bonyolult, illetve szokatlan gazdálkodás igazolására a végrendelet bőven tartalmaz példákat, közülük két jellemzőt megemlítünk. Egy időben szükségből Hegymegi Ferencnénél lakott Kassán s adott kölcsön az asszonynak némi pénzt 14 Ft összegben. Hegymegine fizetett is belőle vissza 6 Ft-ot, majd kérte járjon hozzá ebédelni és ezzel a törlesztéssel fogadja el a visszafizetést( !). Tolvay Ferenc el is ment ebédre több ízben s valamelyest csökkent Hegymegine adóssága. Vejének, Bajusz Gáspárnak s annak családjának három ízben is adott kölcsön pénzt alkalmanként 100-100 forintokat. Ezt a Bajusz-család gazdasági szükségleteire fordította. („Üdvözült vőm futott, fáradott, kereskedett.") Igen megköszönték a rokoni segítséget s meg is hálálták. Egyszer például hoztak „egy átlagh bort, melyet meg is iszogattunk", - vallja meg őszintén Tolvay Ferenc.

5 A pénzen kívül további kölcsönöket adott nekik: 7 forintot az őszi vetésre, hogy számára rozst vessenek; továbbá vejének 3 sing (egy sing kb. 60 cm) selyem posztót, hogy azt adja el s az árán vegyen tiszta búzát számára és azt is vesse el. (Ez 15 forintot ért). Később átadott neki hat sing selyem posztót, hogy varrasson magának egy dolmányt, de Bajusz Gáspár azt inkább az apjának adta, és ő vett magának másikat, aminek az árát ugyancsak Tolvay Ferenc állta. Ugyanakkor Bajusz Gáspár Tolvay Ferencnél hagyott bizonyos mennyiségű halat, amit ő eladott. Ugyancsak eladott Tolvay Ferenc egy hordó pálinkát is amit a veje bízott rá. Majd Tolvay Ferenc vett gyolcsot a festőtől és azt adta át a vejének. E szinte áttekinthetetlen gazdasági ügylet a maga kisszerűségéyel is jelzi, milyen kapcsolatrendszer állhatott fenn a család gazdasági életében, hát még ha nem is rokonokról volt szó. Gyakorlatilag az összeadások és kivonások után Tolvay Ferencnek a Bajusz család 324 forinttal tartozott a végrendelet írása idején. Ami a gazdasági adatokat illeti, azok igen nehezen szedhetők rendszerbe. Nógrádi birtokai három faluban, illetve Losoncon találhatók. Ez utóbbiról nincs konkrét adat, csak többször utal losonci vagyonára végrendeletében. Rappon övé volt a malom harmadrésze, ami évi 360 forintot jelentett számára. Bata Ádám curiájának azaz telkének a fele, Sipos nevű egésztelkes jobbágya, Gerőcse, Pálbeni és Dudás féltelkes jobbágya összesen évi 720 Ft jövedelemmel. Gonda Andrástól és Bata Zsigmondtól is évi 90 forint jövedelme van, de nem írja milyen alapon. Ugyancsak itt Pálbeni, Dudás és Gonda jobbágyai összesen 4 tehénnel tartoznak neki. Kesziben (Karancskeszi) három Ponyi nevű ember azaz jobbágya is van, akik évi 100 Ft-ot fizetnek neki. 265 •