Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XI. (1985)

Tanulmányok - Jakus Lajos: Szécsény prókátora Buday Bornemissza Bolgár Pál

lett feküdtek, így abban az időben kevés jövedelmet hoztak. Sára 1661-ben már özvegy, atyja testamentumában veresegyházi adóssága megadásáról intézkedik. Másodszor Géczy Gáborhoz megy férjhez, de 1677-ben ismét megözvegyül. A család szoros kapcsolatban áll a megye vezetőivel : Buday Pál birtoktársa Gede és Csecse faluban Ráday András alispán. Az alispán szintén Szécsényben lakott, és Buday gyermekeinek keresztapja lehetett, mert „komám uram" néven említi. 1653ban éppen Tarnóczy Mátyás váci püspök panaszát tárgyalják, melyet Egry István ellen nyújtott be két elkobzott ökör miatt. Ráday András viceispán írja a tárgyalásról : „ültünk le Szécseny Praesidiumban,. . . tulajdon magam házánál. . ." Ezen részt vesz Kutassy György szolgabíró, két esküdt: Buday Bornemisza Bolgár Pál és Gyeongyessy István deák.

65 Ráday val nemcsak a közös birtoklás, de a közös vallás is összefűzte. Szécsényben a kálvinista gyülekezet megalapítói lehettek. Testamentumában Buday is hagy az eklézsiának húsz tallért, a prédikátornak hatot, az oskolamesternek pedig egyet. Felesége, Toldy Kata „ígért volt az Urasztalára egy abroszt" - még valószínűleg az 1646-ban itt működő Zágorhidai prédikátor idejében.

66 - „de hogy éltében szegény meg nem adhatta, hagyok arra is tizenkét tallért" rendelkezik végakaratában, mely a református parókián készült, „úgy mint a mi becsületes Ecclesiank Szecheni Presidiumban".Első hitelesítő tanú Keretséni István, a szécsényi helvét egyház prédikátora, őt követi Darvas János szolgabíró, Ráday András, Gesztelyi János, Késmárky Albert deák, Borbély Tamás és Gönczy György.

67 Könyvei részben saját, részint második felesége és gyermeke tulajdonát képezik. Azért rendelkezik így: „A könyveimmel jó képen osztozzanak gyermekeim, meg kell nékiek adni, minden veszekedés nélkül", feleségének és fiának, ami illeti őket. Némi fogalmat alkothatunk a család olvasmányairól. „Imádságos és énekes, históriás és egyéb könyvek is vágynak." Az imádságos és énekeskönyvek hozzátartoztak a hitélet gyakorlásához. A históriás ének Tinóditól kezdve közkedvelt századokon keresztül. Ilosvai Selymes Péter műve, „Tholdi Miklós jeles cselekedetei'''' bizonyosan megvolt nekik is, hiszen a nógrádi Toldy család - nem jogosan - ősének tekintette Toldi Miklóst. Egyikük a XVIII. század elején nevét viselte.

68 Buday Pál testamentuma alatt látható nagyméretű címerpecséte, melyet jelmondat vesz körül. Címere pajzsán a gyakran ábrázolt átlőtt nyakú daru, mely a sisakdíszen megismétlődik, ám Buday jelmondatából, melyet maga választhatott életcélul, tisztán csak az utolsó szó: PAX olvasható. A daru látható a Divényi család nemességmegerősítő, I. Lipót által 1675-ben adományozott armalisán is, azzal a különbséggel, hogy a nyíl hátulról szúrja át a madár nyakát. (Érdekessége ezen hasonlóságnak, hogy a Divényiek leszármazói később házasságra léptek Buday Pál sógornőjének, Egry István feleségének leszármazottai val. A véletlen találkozása lenne, hogy a Nátkay-címeren pedig az átlőtt nyakú hattyú látható?)

69 A Buday család gazdálkodására a testamentum, néhány adata utal, melyben maga szerényen írja: „Énnekem a mi kicsiny javacskám vágynak, amelyeket kerestem az első feleségemmel... a másodikkal is mostani feleségemmel. . . azzal is kerestem a mit kerestem." Ezekről tesz rendelést, bár előtte 1656-ban a Szent Benedeki Konvent előtt, hites helyen felsorolta birtokait.

70 Ez nem is olyan kicsiny javacska, bár a legtöbb nagyon csekély jövedelmet hoz, mivel a Bácskában rácoktól lakott elpusztult falvakból és pusztákból áll. Pest megyében falui: Körtvelyes Kesző; egész puszta: Csömör, Sárfő, Szent Mihály, Szentlőrinc, Gubacs, Soroksár, Pedőri, Oszlár és Vány ; Pilis megyében az ő helységei : Pomáz, Kálóz ; puszta : Szencze, Felső és Alsó puszta, Kovácsi, Salmár, Boron, Garancs, Boros-jenő; Csongrád megyében helység: 2-t