Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XI. (1985)

Tanulmányok - Pálmány Béla: Hol épült fel Sztrahova vára?

kérésére Buda varos polgárainak a szabadságát biztosította uradalom központjai, Szécsény, Gyöngyös és Rimaszombat lakosainak, kegyencét és utódait pedig feljogosí­totta, hogy a három települést falakkal körülkerítsék védőtornyokkal és más, a vé­delmet szolgáló építményekkel lássák el. 63 Hol épült fel Sztrahora vára ? Míg az Illés ág három várának, emlékét napjainkig őrzik a hegyük tövében fekvő falvak, Baglyasalja, Hollókő és Somoskő nevei, vala­mint fennmaradt romjaik, addig Sztrahora emlékét falunév nem őrzi, az a rom pedig, amelyet addig maradványának hittek, nem azonosítható vele. Hollókő várát tartozékaival együtt másodszor is immár végérvényesen 1327-ben kapta meg Szécsényi Tamás. Károly Róbert ez év május 21-én, Visegrádon kelt okle­velével utasította a budai káptalant, menjenek ki emberei az Illés fia Péter fiaitól, Mihálytól, Mikustól és Pétertől elkobzott Hollókőhöz és Sztrahorához, a birtokbavétel törvényessé tétele érdekében járják körül tartozékaik határait és - amennyiben a meghirdetett napon megjelent szomszédok vagy rokonok részéről ellentmondás nem történik, vagyis jogigényt nem jelentenek be - iktassák be az új birtokost. 64 A káp­talan megbízottai, Galsai Miklós és Jakab presbiter rögvest ki is küldettek a helyszín­re és 1327. június 4-én jelentést tettek a birtokba iktatás végrehajtásáról, részletesen leírva a birtokok határait. Hollókő tartozékait járták körül és határozták meg első­ként Nagyrimóc (Nogrymolch) "Hollókő (Hullouku, Hollouku), továbbá Sztrahora (Ztrahura) várakhoz tartozó falu" határait követték, megemlítve, hogy Kis-Rimóc (Kys-Rymolch), azaz a település másik fele eddig is Tamás vajda örökös birtokát ké­pezte. Szécsény (Scecen) község határos részeitől nyugatra Varsány (Wosyan) a szomszédosa az elkobzott és most eladományozott birtokoknak, majd délre haladva egy darabig az itteni egyik birtokos, Ördög (Urdug) István (Varsányi István) a szomszéd földesúr. Ezután a mai Nógrádsipektől Rimóc felé folyó patakot („Sypeky rivulum") elérve és folyását követve a „Kumal" nevű hegyhez, ahol Sipek és Nagy­rimóc közös határa fekszik. Itt egy darabig elmenve egy hegy tetején húzódik a ha­tár, van ott egy „Tul fa" - azaz tölgyfa, magyarul ! - amelyet kereszttel jelöltek meg és itt kezdődik a szomszédság az egykori Sztrahora vár földjeivel (ibique vicinatur cum terris quondam castri Ztrahura). Ebből a mondatból is világossá válik, hogy Sztrahora ettől a ponttól nem messze állott. Ugyanakkor 1327-ben a vár már elpusz­tult, hiszen mint egykori (condam, quondam) castrum-ról beszélnek róla, jóllehet 1310 és 1313 körül még fegyveresekkel tömött, veszélyes erősség volt, tehát időköz­ben lerombolódott, elhagyatott Károly Róbert és Csák Máté fegyveresei között vívott véres harcokban. Az akkor „Sypeky" - ma Körtvélyes - pataktól keletre estek „Ztrahura" földjei, a határjeleket alkotó újabb tölgyfák helyét leírva a határjárók eljutottak egészen „Bababyke" ligetig (nemus), amely Hollókő közvetlen közelében feküdt (figyelemre méltó, hogy még Bél Mátyás idején is Bábbiki volt e határrész neve!) 65 és amely dél felé Sztrahorához tartozik. Innen a Hatvan (Hothoun) felé vezető régi utat érintve a „Kuhnaheg" nevű hegy és az „Egrus" - vagyis Egres - patak érintésével a Szentiván (Scenthyuan), valamint Kutasó (Kuthasou) faluval való szomszédságra utalva a hites emberek felmentek Vereskő (Veresku) nevű hegyig, amelynek tetején (ezt Bérc - „Berch" - névvel jelölik) szomszédosak a Toldy nemesek földjeivel, majd Ded házát elérve eljutottak a „Lypunafew"-höz, amely mellett a hegynél Hollókő (Hollouku) vár földjei terültek el és itt fejeződött be a határ a dél felé eső Ztrahura földjével. Ezt követően a hollókői vár földjeit a Toldy nemesek föld­jeitől a „Zekelche patoka" választotta el, akikkel a közös határrész egészen a Zsúnyi (Sun, Swn) patakig húzódott, Innen a szomszéd birtokos a garábi egyház - premontrei monostor - volt, majd észak felé haladva a hollókői vár tartozékát képező Zsúnytelek

Next

/
Oldalképek
Tartalom