Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XI. (1985)

Tanulmányok - Leblancné Kelemen Mária: Szécsény története a felszabadulástól a tanácsok megalakulásáig (1944. december 28.–1950. október 22.)

Magyargéc, Szécsényfelfalu) alakult meg a parasztpárt ez időben; Szécsényben május 5-én, elnök Mues János

30 A Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Pártnak 1945 nyarára szervezetileg nagyjában sikerült átfogni az egész országot. „A párt szervezeti kiépülésével megkezdődött a legkülönbözőbb osztályok és társadalmi rétegek felzárkózása a kisgazdapárt mögött." A volt nagybirtokosok, a városi és falusi burzsoázia, a közigazgatási tisztviselők, a polgári értelmiség, a falusi gazdag- és középparasztság, sőt helyenként a szegényparasztság is. A párton belül alapjában három politikai csoportosulás (balszárny - tulajdonképpen a földmunkásszárny, - centrum és a jobbszárny) kezdett kibontakozni. Akisgazdapárt történetében az 1945. augusztus 19—20-án tartott Országos Nagyválasztmány gyakorlatilag a „kongresszus feladatát" töltötte be. Az elfogadott határozatok megközelítőleg tükrözték a különböző csoportok akkori erejét.

31 Nógrád-Hont megyében a kommunista párt tényleges „vetélytársa" a kisgazdapárt volt. Az iparmedencét leszámítva mindenütt léteztek szervezetei a megyében, melyeknek összetétele megegyezett az országos átlaggal, összetétellel. A szécsényi járásban főként 1945 májusában alakultak a kisgazdapárt szervezetei; a legkorábbi, a nógrádmegyeri február 22-én, de pl. Ipolytarnócon csak június 24-én jött létre. Szécsényben április 28-án tartotta alakuló ülését, elnök dr. Luchovich István?

2 A Polgári Demokrata Párt szerepe kezdetben és későbbiekben is meglehetősen jelentéktelen maradt, a megyében és Szécsényben egyaránt.

33 Az 1945. évi választások után a reakció mindenütt erősebben kezdett dolgozni, nyílt és burkolt formában indította támadását az MKP ellen. Ennek ellenére folyamatos volt a pártszervezetek erősödése. Szécsényben megtartották a járási konferenciát 35 pártszervezet 76 küldöttjének jelenlétében. Megválasztották a 31 tagú járási választmányt ; ebből 7 tagú volt a járási végrehajtó bizottság. A megyei konferenciákon rendszeresen értékelték a megtett utat. 1946 februárjában Kádár János nemzetgyűlési képviselő a politikai, Dömötör Ferenc a Nógrád megyei Pártbizottság titkára a szervezeti munka eredményeiről számolt be és meghatározták az elkövetkező idő legfontosabb feladatait (gazdasági, társadalmi, politikai, pártfeladatok stb.). Fontos teendő volt minden pártszervezet számára a taglétszám növelése, a falusi pártszervezetek megerősítése, a munkás-paraszt szövetség elmélyítése. Egy-egy év mérlege tükröződött a jelentésekben, melyeket a megyében, a járásokban folyó pártmunkával, gondokkal, szervezeti kérdésekkel kapcsolatban küldtek a felsőbb pártfórumoknak. Döntöttek az 1946. év első hónapjaiban a patronálás megszervezéséről, a körzeti titkárságok létrehozásáról, pl. a szécsényi járás esetében Szécsényben működött a járási bizottság, körzeti titkárságot hoztak létre Ságújfaluban, munkakörzetet Mihálygergén, Endrefalván, Nógrádmegyerben. A megyeszékhelyen, városokban létrehozták a pártbíróságot. A megyei pártértekezleteken megfogalmazott határozatok a jelen és a jövő feladatainak összegzői voltak, pl. fokozottabb harc a feketézők ellen, a hadsereg, a közigazgatás megtisztítása a reakciótól, a Nógrád megyei népbíróság átszervezése, a malmok községesítése, a pártszervezetek, járási és körzeti titkárságok megerősítése, a káderutánpótlás, a tömegszervezetek megerősítésének fontossága stb. Hangsúlyt, kiemelt szerepet kaptak a taggyűlések mellett a népgyűlések, ahol a más pártbeliek és a pártonkívüliek előtt, a lakosság soraiban igyekeztek népszerűsíteni a kommunista párt programját, célkitűzéseit. De ugyanilyen fontos volt a sze9* 131