Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XI. (1985)
Tanulmányok - Leblancné Kelemen Mária: Szécsény története a felszabadulástól a tanácsok megalakulásáig (1944. december 28.–1950. október 22.)
A Magyar Kommunista Párt kezdeményezésére létrejött Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontnak és helyi szerveinek, a nemzeti bizottságoknak létrehozása, az üzemi bizottságok megalakítása, az 1944. december 21-én Debrecenben összeülő Ideiglenes Nemzetgyűlés és a 22-én megválasztott Ideiglenes Nemzeti Kormány ennek az élni akarásnak, az új Magyarország megteremtésének első, jelentős eredményei. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés legfontosabb lépése volt a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front programjának elfogadása, az Ideiglenes Nemzeti Kormány megválasztása, amely hadat üzent Németországnak, fegyverszünetet kért a Szovjetuniótól. - A fegyverszüneti egyezmény aláírására 1945. január 20-án került sor Moszkvában. A békekötésig Szövetséges Ellenőrző Bizottságot állítottak fel az egyezmény végrehajtásának nemzetközi ellenőrzésére. - Ezzel egyidőben a felszabadult területeken megtették az első lépéseket az élet-, a termelő munka megindítása, a közélelmezés, a közbiztonság, a közigazgatás helyreállítása érdekében. így a később felszabaduló területek már kész tapasztalatokat vehettek át az élet megindításával, az új, demokratikus Magyarország megteremtésének részfeladataival kapcsolatban. Nógrád megye felszabadítása - mint tudjuk - egy teljes hónapot vett igénybe, és mindaddig, amíg a megye területén a harci események folytak, a helyi erők megszervezésére alig kerülhetett sor. Nógrád megye közigazgatása 1944. december 8 és 1945. január között szünetelt. Ekkor vette át Draskóczy Béla árvaszéki ülnök, mint megbízott az alispáni hivatal vezetését. Január 24-én hívta fel az alispán a szécsényi főszolgabírót, dr. Deák Pál volt szolgabírót, hogy „a járási és abban a községi közigazgatást hívja életre és indítsa meg." Az új főispán, Szabó József 1945. február 6-án kezdte meg működését. öt dr. Balassa Gyula követte a fősipáni székben. 10 A közrend, közbiztonság megteremtése, a lakosság megnyugtatása a mindennapi élet feltétele volt. A szovjet katonai parancsnokságok felhívták a lakosságot a romeltakarításra, a szökött katonák, háborús bűnösök felkutatására, a fegyverek, robbanóanyagok, rádiók beszolgáltatására, a magyar pengőn kívül a Vörös Hadsereg parancsnoksága által kibocsátott pengő elfogadására, a hadműveletek előtti árszínvonal megtartására, a mezőgazdasági munkák végzésére; az iparosokat, kereskedőket üzleteik kinyitására, árubeszerzésre. Szükséges volt a polgárőrség, rendőrség megszervezése - a csendőrség helyett -, a tankcsapdák, bunkerek betemettetése, a tűzoltóság, tűzvédelem, tűzfigyelőszolgálat megszervezése. Az elharapódzó lopások, rekvirálások, a kóborló személyek ellen a helyi, a járási, a megyei szovjet katonai parancsnoksághoz kellett, lehetett fordulni panasszal. 11 A 17 főből álló szécsényi nemzetőrség parancsnoka Vavrovics Lajos volt. Semmiféle fegyverrel, felszereléssel nem rendelkeztek, ezért fegyvert, fegyverhasználati jogot, szervezeti utasítást, a küldöncszolgálat alóli felmentésüket kérték a községi elöljáróságtól. 12 A községi képviselőtestület 1945. július 28-i ülésén foglalkozott a rendőrség és a képviselőtestület együttműködésének kérdésével, a fosztogatók, a romházak „szarkái" elleni közös fellépéssel. A nemzetőrséget az új demokratikus rendőrség váltotta fel, mint rendfenntartó szerv az egész ország területén. 13 A romeltakarítás, a különböző területeken történő helyreállítás, a közúti-, (utak, hidak) vasúti közlekedés, áramszolgáltatás, tűzvédelem megteremtése, az élelmiszerszállítás, bunkerek, tankcsapdák betemetése, megsérült középületek javítása stb. kezdetben csak kézi és igás robottal, kötelező közmunkával volt megoldható. 14 • 127
