Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XI. (1985)
Tanulmányok - Vonsik Ilona: Tények és gondolatok az 1929-es bányászsztrájkról
fasizmusnak és szociálfasizmusnak. „Tanultunk Pilisvörösvárból" - mondták a bányászok és a „békés" döntőbíráskodás helyett a harc továbbfolytatását választották. A Kommunisták Magyarországi Pártja örömmel üdvözli a tarjáni bánya medence proletariátusának eme forradalmi lépését, és mint a munkásosztály radikalizálódásának egyik legfőbb bizonyítékát értékeli. Nem lehet kétséges, a tarjáni sztrájk osztályharcos irányának megvalósításában és megtartásában döntő szerepe van annak, hogy a tarjáni medencében vannak a KMP legerősebb üzemi sejtjei, és ami ennek logikus következménye, a tarjáni bányászok értették meg leggyorsabban és legjobban az üzemi szervezetek jelentőségét. . ." 65 A KMP üzemi sejtjeiről - kutatásaink eddigi állása alapján - csak abban az értelemben beszélhetünk, hogy az 1929-es sztrájk előkészítésében, az aknai bizottságok és azok csúcsszervének az aknaközi bizottság létrehozásában, a munkásmegmozdulás irányításában, szervezésében, a harc jellegének meghatározásában és politikai töltésének hangsúlyozásában a KMP kerületi bizottsága és a sejtek játszottak elsősorban szerepet. A párt tagjai egyenként és összességében aktív, harcos kiállással és elszántsággal vezették a négyhetes harcot. A sejtek egyébként az 1929 novemberi eseményektől eltekintve a lakóterületeken működtek, politikai-mozgalmi tevékenységüket a lakóhelyükön végezték, amely a kényszerűség - munkanélküliség, elbocsájtás - következménye volt. Az aknai bizottságokat és az akna közi bizottságot lényegében minősíthetjük üzemi szervezeteknek, hiszen ezek főként a kommunista és a kommunista politikával szimpatizáló, szervezett és szervezetlen munkásokat tömörítették magukban. Az Új Március a továbbiakban arról ír, hogy „A szociálfasisztak egy pillanatra sem mondtak le arról a tervről, hogy a sztrájkot megkíséreljék leszerelni. A sztrájk harmadik hetében Zagyvapálfalvára mentek a szociálfasisztak, ahol egy bányász gyűlést hívtak össze. Itt látták azt a lehetőséget, hogy a munkásokat sztrájktörésre bírják, mert itt nem volt kellőképpen kiépítve a sejtrendszer. Ezen a gyűlésen a szociálfasisztak rémképeket festettek a gyűlés résztvevői elé és igyekeztek őket rábírni arra, hogy sztrájktörők legyenek. Indítványozták, hogy válasszon a gyűlés egy küldöttséget, amely elmegy az igazgatósághoz, könyörgés formájában adja elő azt, hogy senkit ne bocsássanak el és akkor a munkát felveszik. A gyűlés résztvevői ezt az aljas indítványt elítélték. De éppen azért, mert nem volt megfelelő kommunista szervezet Zagyvapál falván, a szociálfasisztak innen ép bőrrel eltávozhattak. A kiéhezett tömeg egy része ezen kívül a kommunisták kis száma és csekélyebb befolyása miatt a szociálfasisztak által tartott gyűlés után sztrájktörővé lett." GG A Népszava a zagyvapálfalvai eseményekkel kapcsolatban ellentmondásos hírt közölt. Azt írta, hogy a sztrájkolok vezetői felkeresték az igazgatóságot ós bejelentették, hogy a telep munkásai hajlandók felvenni a munkát, ha visszaveszik a leszámoltatott, elbocsájtott dolgozókat. Az igazgatóság ettől a feltételtől elzárkózott, s a „sztrájk kizárássá alakul át." Ugyanebben a híranyagban olvasható, hogy népgyűlés volt Zagyvapálfalván, s a gyűlés résztvevői a sztrájk mellett döntöttek. Felvetődik a kérdés : vajon tényleg a sztrájk vezetői keresték-e fel az igazgatóságot, vagy a mozgamon kívül állók ? A népgyűlés a sztrájk mellett döntött, tehát volt-e egyáltalán küldöttség-járás ? A munkások kizárása a sztrájk melletti állásfoglalás következménye lehetett. Ezt követően valószínű, hogy a munkások egy része elállt a sztrájk folytatásától, mert a kizárás a munkanélküliség súlyos következményeivel járt. 67 A KMP a sztrájk harmadik hetében röpiratot adott ki, melyben a sztrájkhoz való csatlakozásra és a harcolók támogatására szólította fel az ország bányamunkásságát. „Magyarország bányászai! Álljatok tarjáni testvéreitek mögé! Tegyétek le a csá8 113
