Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XI. (1985)
Tanulmányok - Vonsik Ilona: Tények és gondolatok az 1929-es bányászsztrájkról
„November 8-án a csendőrség letartóztatta a sztrájkvezetőség egy részét, amire a tömeg tüntetéssel válaszolt. - írja az Űj Március. Erre a lefogottakat kiengedték. Még aznap folyamán a kisbírót küldték ki a telepekre kidobolni, hogy a munkát vegyék fel, mert aki holnap nem megy munkába azt elbocsátják a vállalattól és kiteszik a telepről. A tömeg ezt a hirdetést kigúnyolta és a sztrájk mellett lelkesedett Ekkor a sztrájkolok száma 5000 volt."™ Más feldolgozások szerint november 6-án tartóztatták le a tárgyalóbizottság 12 tagját. A bányászok a járási főszolgabíróság elé vonultak és követelték a letartóztatottak szabadonbocsájtását. A 12 lefogott közül nyolcat szabadon engedtek. Nem sokkal később ismét letartóztatták őket, de most már Pestre szállították. 47 Az Űj Március közlése alapján a sztrájkvezetőség egy részének letartóztatása, majd szabadonengedése a november 7-i tüntetést követő napon, tehát november 8-án volt. Es csak sztrájkvezetőségről van szó, nem tárgyalóbizottságról. Egyébként a fentebb közölt ismételt letartóztatás és Pestre szállítás a sztrájkvezetőségre vonatkozik. Erről így ír az Űj Március. ,,A csendőrség a sztrájkvezetőséget újból lehivatta az őrsre, olyan taktikával, hogy ne vegyenek télikabátot, hiszen csak egy fél óráig lesznek ott s aztán hazamehetnek. Mikor a sztrájkvezetőség az őrsre lement, azonnal felügyelet alá helyezték, másnap reggelig szuronyos csendőrrel őrizték és reggel megláncolva mind a 25 embert Pestre szállították. A tömeg megindult újból a csendőrség felé, hogy kiszabadítsák a lefogottakat, de már ekkor késő volt, mert a lefogottakat nem találták az őrsön. A csendőrséget a tömeg lehurrogta, naplopó, csirkefogó pribék társaságnak nevezte.'' 4 * A sztrájkvezetőség letartóztatásának időpontjára vonatkozóan a rendelkezésünkre álló adatok eltérőek. A Bányamunkás c. lap szerint „A sztrájk folyamán egyik reggel, midőn a munkások felébredtek, a házak falaira papírsablonnal volt festve egy csomó bolsevista jelmondat. így többek között: „Éljen a november 7-i általános sztrájk!" A rendőrség erre letartóztatott 25 munkást, akiket Budapestre hoztak a toloncházba." 49 A Népszava november 12-én már közölte a letartóztatást. Viszont a rendőrség politikai főcsoportjának jelentése azt közli, hogy „november 12-én már rajta voltunk azon a társaságon, mely a kommunista szólamok hangoztatása, kommunista röplapok terjesztése révén igyekezett a nehézségeket kimélyíteni. Néhány napig tartó nyomozás után elfogtuk és a bűnügyi osztálynak további illetékes eljárás céljából átadtuk a következő egyéneket. 1. Salamon Imre bpesti szül. 1904. rk. bányamunkás, salgótarjáni lakost, 2. Kakuk Ferenc baglyasaljai szül. 1898. rk. bányamunkás baglyasaljai lakost, 3. Sulyok András nagybátonyi szül. 1901. rk. bányász, baglyasaljai lakost, 4. Eppicb Ede baglyasaljai, 1899. rk. bányamunkás, baglyasaljai lakost, 5. Blaskó Lajos etesi szül. 1909. rk. bányász, baglyasaljai lakost, 6. Trenka József nógrádmegyeri, 1907. rk. bányamunkás, etesi lakost, 7. Reinisch József etesi szül. 1900. rk. bányamunkás, zagyvapálfalvai lakost, 8. Hován József mizserfai szül. 1907. rk. bányamunkás, baglyasaljai lakost, 9. id. Padár András, mátraszuhai szül. 1881. rk. bányamunkás, kisterenyei lakost, 10. Jedlicska István karancsaljai szül. 1904. rk. bányamunkás, karancsaljai lakost, 11. Földi István karancsaljai szül. 1910. rk. bányamunkás, baglyasaljai lakost, 12. Fodor Antal salgótarjáni szül. 1901. rk. bányamunkás, etesi lakost, 13. Kurcsik István pásztói szül. 1894. rk. bányamunkás, kisterenyei lakost, 14. Tőzsér János salgótarjáni 1895. rk. bányamunkás, kisterenyei lakost,
