Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve X. (1984)

Tanulmányok - Történelem - Praznovszky Mihály: Művészsors a XIX. század végi Nógrád megyében (Kubányi Lajos)

háza részére. Kossuth képének festését többször is elhatározták, de 1895-ben még nem tudtak dönteni, kit bíznak meg a munkával. Ugyanakkor viszont megrendelték Pap János salgótarjáni községi főjegyző arcképének elkészítését, amihez a megye 600 forint támogatást adott. Mindezeken kívül festett még ifj. Krúdy Gyula is (nem az író), aki a fiatal Pulszky Ágost portréját a szécsényi takarékpénztár megbízásából készítette el s a már említett Boczkó Eszterről is szólni kell, aki a Rákóczi képet festette meg a szécsényi képviselőtestület megrendelésére. (Ma is látható a városháza tanácstermében.)

36 Már csak a különlegesség miatt is érdemes megemlítenünk, hogy alkalmanként egészen extrém esetek is előfordultak a képzőművészeti életben. Ezek ugyan nem befolyásolták a folyamatokat, de alkalmat adtak esetleges felületes ítéletek megalkotására a művészekkel és a művészettel szemben. 1899-ben pl. a Hazai Arcképfestészeti Intézet járt Losoncon, kik mindent megfestettek amit a tisztelt megrendelő kért, sőt fénykép után is vállalták portré készítését. 1900-ban pedig egy lengyel menekült festő jelent meg aki ugyancsak arcképek és életképek festésére vállalkozott igen alkalmi áron. Kubányi Lajos festői pályája Az első évek Kubányi Lajos festészetének megközelítésére sok szempont kívánkozik, de mindenekelőtt pályakezdéséről kell szólnunk, mert alapvetően az határozta meg életútját és művészetének irányát. A leszármazottak birtokában van egy díszes családi fotóalbum, amelyben szerepelt egy számunkra különösen érdekes kép is. (Sajnos csak szerepelt, ma már nem található.) Az egykorú aláírás szerint a felvétel Münchenben készült és ottani barátok álltak a lencse elé; Kosztics Gyula, Roskovits Ignác, Vágó Pál, Zanathy Zsiga és Kubányi Lajos. Közülük Vágó Pál 1877-ben érkezett Münchenbe, Roskovits Ignác 1880-ban míg Kubányi Lajos 1881-ben. Kosztics és Zanathy neve nem szerepel a müncheni Akadémia anyakönyveiben. (Nagy a valószínűsége, hogy nem is voltak művészek csak otthonról érkezett ismerősök.) Nem tudjuk, Kubányi Lajos hány évet töltött Münchenben. A bejegyzések csak érkezésének dátumát örökítették meg, távozását nem. A családi emlékezet szerint — mint utaltunk rá, — kb. 1885 táján térhetett haza. Kubányi első festményéről 1880-ból van tudomásunk. A Nógrádi Lapok és Honti Híradó 1880. november 7-i számában az alábbi hír jelent meg: „Egy olajfestmény van kitéve Spitzer Mór könyvkereskedésében, mely egy toloncmenetelt (zártkörű társaságot) ábrázol. A képet Kubányi Lajos, fiatal s nem kevés tehetséggel ellátott barátunk alkotta. Méltó a megtekintésre. Kubányi úr a képet ki fogja játszani s a jövedelmet egy szegény egyház céljaira ajánlja fel." A rövid híradásból máris kiderül, hogy Kubányi első alkotása életkép volt. Mindvégig kedvelni fogja ezt a műfajt, még akkor is, ha figyelme majd egyre inkább az úri társasélet, a társas szórakozások irányába fordul s a népélet mint téma kevésbé jelentkezik művein. Másrészt az is kiderül, hogy még érzelmeiben nem hivatásos művész. Nem eladja, elajándékozza alkotását. Van ebben egyrészt némi gesztus is az induló művésztől, de méginkább egy bizonytalan helyzetmegítélés. Nem tudja még, hogy számára a 112