Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve X. (1984)

Tanulmányok - Történelem - Kovács Anna: Tények és adatok egy XIX. századi történetíró művészeti kapcsolatairól (Művelődéstörténeti műhelytanulmány)

— Megvolt neki Cimarosa, a XVIII. század végi olasz vígopera tehetséges mesterének eleven műve: II matrimonio segreto (1792). — A XVIII. századi klasszikus zene csúcsaként magaslik Mozart két műve az 1780-as évek elejéről: az Entführung aus dem Serail és a Don Juan. Mindkettőt bemutatta magyarul a Nemzeti Színház (1882. ill. 1839-ben), Nagy Iván színpadon is találkozhatott velük. Éppen a századfordulóra, 1800-ra esett Cherubini: Lex deux journées — nálunk Vízhordó címen ismeretes operájának bemutatása, mely Beethoven egyetlen operai vállalkozásához, a Fidelióhoz (1805) is mintául szolgált. Mindkét mű megvolt Nagy Iván gyűjteményében. Ezt követi a romantikus opera legfőbb kezdeményező mesterének, Webernek három műve, az 1820-as évekből: Der Freischütz (A bűvös vadász) — mely már a zenei népiesség teljes kibontakozása, s az Euryanthe és az Oberon — melyek a romantika hősi-lovagi, illetve tündéri irányát példázzák. Ezek mellett őrizte Nagy Iván Aufforderung zum Tanz című művét, mely a modern keringőformát megalapító mű. A német operairodalmat Beethoven, Weber művei mellett Flotow: Marthájának (1847) népszerű melodikus zenéje egészíti ki. A német mellett lenyűgöző gyűjteményében az olasz operák sora: — a virtuóz ének mesterdarabjai: Rossini: Der Barbier von Sevilla (1816) Donizetti: Lucia di Lammermoor (1835) Bellini: La Sonnanbula és a Norma (1831) — és a legnagyobb operakomponista drámai erejű alkotása: Verdi: II Trovatore (1853). A francia operát a Seribe szövegére szerzett Auber mű, a francia nagyopera mintaképe, a La muette de Portici (1828) képviseli. De hogy a korabeli francia zenét is mennyire ismerte, azt egy másik mű bizonyítja, Delibes: Coppelia című balettje, mely szerzője nevét ismertté tette, az 1870-es bemutató után. Az operákon kívül (Beethoven, Weber mellett) Schubert, Chopin, és Mendelssohn •— a XIX. századi romantikus mozgalom kiváló mestereinek, vezető alakjainak művei szerepelnek még a Külföldi zeneszerzemények csoportban. (Nagy Iván zenei ízlésének körvonalazásakor sem elegendő azokra a szerzőkre figyelnünk, akiket kedvelt, szeretett. Legalább ennyire jellemző erejű lehet a hiány, bár ezzel óvatosan kell bánni, hisz lehetséges, hogy csak saját ismereteink hézagosak, a forrás, az adat hiányzik. Mindenesetre szembetűnő az, hogy operái között egy Wagner mű sem szerepel. Talán azért, mert Wagner — ki eltávolodott az operák megszokott formáitól — művészete már más befogadói magatartást igényelt.) A Czímtára II. „Magyar szerzemények" csoportjában Nagy Iván 28 tételt sorolt föl. Ez lényegesen több magyar művet takar, hisz a csoport anyagának legnagyobb része valamilyen nyomtatott gyűjteményes kiadvány. Ilyen — a kiadási évet tekintve egyik legrégebbi — Ruzitska Ignác: Magyar Nóták Veszprém vármegyéből című nagyértékű kiadványsorozata, mely a verbunkos zene leghatalmasabb, legnagyobb arányú összefoglalása 1823—1832 között. A verbunkos zene kiváló úttörője, Lavotta János is helyt kapott Nagy Iván zenei gyűjteményében, ún. insurgens-nótáival, melyekben a verbunkost átfogó formában próbálta feldolgozni. De ismerhette Bihari János — Lavotta János — 87