Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve X. (1984)

Muzeológia - H. Szabó Ágnes: A horpácsi Mikszáth-emlékház kiállításáról

nya került a látogatók elé. A gimnáziumot követő évekről igen keveset tudunk. Anynyi tény, hogy Mikszáth jogot tanult a pesti egyetemen, de tanulmányait félbeszakította, és 1871-ben hazatért szülőmegyéje székhelyére, Balassagyarmatra. A „tekintetes vármegye". Mikszáth Kálmán kedvet érzett, vagy inkább csak szülei kívánságának tett eleget akkor, amikor belekóstolt a megyei életbe. Mauks Mátyás szolgabíró mellett vállalt részt a közigazgatásból. A köztudat tiszteletbeli esküdtként említi, azonban levéltári anyag bizonyítja ennek téves voltát: „Mikszáth Kálmán joggyakornok folyamodványát, melyben magát tiszteletbeli esküdtté kéri kinevezni, elutasítólag visszaküldi" ti. a főispán (1871-ben) — olvasható a kiállításban elhelyezett iratmásolaton. Tiszteletbeli aljegyző és ügyvédbojtár viszont volt — erre is igazolást láthatunk. Az egykori megyeszékhelyről, Balassagyarmatról kívántunk képet rajzolni, amikor korabeli képeslapokat sorakoztattunk fel, s a megyeháza kinagyított képét vittük a látogatók elé. A kor hangulatának megragadásához segítenek a tárgyi kiegészítő darabok. Korabeli megyei pecsétek, nemesi díszöltözet tartozékai is hirdetik a vármegye hatalmasságát. Mikszáth írásaiból a „Fotográfiák a vármegyéből" с novella részletét itt helyeztük el, mely az 1870-es évek állapotát tükrözi, s — bár nem tudjuk azonosítani — de a tisztikar tagjait is felvonultatja benne az író. 1867 és 1872 között éles küzdelem kezdődött az uralkodó osztályon belül a megyei Deák-pártiak és a Tisza Kálmán-pártiak között. Az összecsapások az országgyűlési választásokon érték el a tetőpontjukat, politikai botrányok színhelyévé vált a megye. 1872-ben a nógrádi baloldal és az ellenzék párját ritkító módon — már a választások előtt — megegyezett abban, hogy egymásnak hány mandátumot juttatnak. Ebből országraszóló botrány lett. A megyei tisztségviselők sorából említsük itt a kisterenyei földbirtokos gróf Gyürky Ábrahámot, aki Forgách József utódja volt a főispáni székben. 1872-ben új alispánt kapott a megye Veres Pál személyében, majd őt 1875-ben Madách Károly, a költő öccse követte, akit Scitovszky János váltott hivatalában. A látszólag békés, nyugodt helyzet megoldatlan társadalmi problémákat takart. Ehhez kapcsolódóan állítottuk össze a vármegyei tisztviselők tablóját, a Hon 1872. május 17-i számából készült másolatot, mely az országos botrányról ad hírt. Külön blokkban szerepeltettük a börtön képét, mellette Hannos Gábor ügyvéd (Mikszáth Kálmán barátja) könyvét, mely védőbeszéd Benkó Sisa István ügyében, s a híres betyárt ábrázoló festményt, Kubányi Lajosnak, a múlt századi Nógrád megye művészének alkotása. „ . . . A börtön deres s mogyorófabot jelvényei alatt összpontosult a társadalom fennállásának logikája" — zárjuk Mikszáth soraival az egységet. Mikszáth, az újságíró. Hírlapírói pályafutásának kezdeteit a Szabad Egyház с katolikus napilapban megjelent négy eszmefuttatása, valamint a Jókai nevével fémjelzett Igazmondó által közölt írásai jelentették. Az 1871/72-es éveket a hivatali életben való útkeresés jellemzi, majd miután elhatározza, hogy írásaiból fog megélni, az 1873. január 1-én induló Nógrádi Lapok с hetilap munkatársa lett. Első szerkesztője Harmos Gábor volt, aki a szépirodalmi rovatot teljesen Mikszáthnak engedte át. Ez volt az első fórum, ahol azt és annyit írhatott, amit és amennyit akart. A szerkesztőségben végzett tevékenységéről saját maga számol be a „Mint készülnek a „Nógrádi Lapok" ? с írásában. Kedvelt műfaja a „fotográfia", ilyen a "Balassagyarmat közhelyei,, címet viselő sorozat is, mely a megyeközpont vendéglőit, kávéházát örökíti meg jellemző alakjaival, vagy "A jövő megyegyűlés,, с karcolat, mely a megyei közélet egyik eseményét, a tisztújítást választotta témájául. Az újság 23* 355