Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve X. (1984)

Muzeológia - H. Szabó Ágnes: A horpácsi Mikszáth-emlékház kiállításáról

Kikhez szóljon? A megyében a horpácsi emlékház mellett a balassagyarmati Palóc Múzeum szentel egy szobát Mikszáth emlékének. Az eltelt több mint 30 év — 1953. április 4-én volt az ünnepélyes nyitó — bizonyította, hogy szerencsés vállalkozás volt. Balassagyarmat, amely Mikszáth Kálmán életének több szempontból is jelentős áldomása volt (akár a „tekintetes vármegye"-hez való kapcsolatát, de írói, újságírói szárnypróbálkozásait vagy magánéletének e helységhez való kötődését is nézzük), jogosan emlékezik. S látogatottság szempontjából mindenképp figyelembe kell vennünk azt a tényt, hogy az egykori megyeszékhely — mivel főútvonal mellett fekszik — könynyen megközelíthető, s a Palóc Múzeum évente 45—50 ezer látogatót fogad. Az emlékszoba — jelenlegi anyagával — az író életútját bemutató kiállítással várja látogatóit, s emellett bőséges a tárgyi emlékek sora is. A fénykép- és iratmásolatokon túl itt láthatók Jánoska állatfigurái, a ló, a bárányka és a nyúl, Berci csorba pohara, „az én pohárom", az író Akadémiai nagydíja 1908-ból. A novellatémákat megformázó szobrok közül Benczúr Olga műve: A brézói ludak; Szende-Dárday Olga: Bedé Anna tartozása c. alkotásán túl Murányi Gyula: Kupaktanács címet viselő szoborkompozíciója is. A Balassagyarmatra látogató tehát átfogó képet kap az író életéről, művészetéről, a bútorokat és egyéb relikviákat látva hangulatilag is megragadja a kiállítás. Horpácsra — mely a főúttól kiesik, s csak autóbusszal, személygépkocsival megközelíthető — nem „téved" a látogató, csak tudatosan választhatja múzeumlátogatási programjának. Mivel Mikszáthtal minden korosztály találkozott (tananyag általános iskolában is), mindenkinek kívántunk ezzel a kiállítással valami pluszt nyújtani. A tanulóknak a tananyaghoz kötődően, s azon túl is. A Mikszáthtal csak ismerkedő remélhetőleg ösztönzést kap a témában való elmélyüléshez, s úgy reméljük, az írót mélyebben ismerő sem tér haza továbbgondolkodtatásra késztető ismeret, hangulat híján. Célunk tehát, hogy információkat nyújtson, hangulati kötődést adjon a látogatók minden korosztályú és műveltségű rétegének. Egy statisztikai számot már említettünk, amely a Palóc Múzeum látogatottságát mutatta. Ebből a számból egyértelmű, hogy a Mikszáth-emlékszoba közönségszámával nincs gondunk. Tudott dolog, hogy a forgalomból kieső tájházak csak korszerű kiállítással és megfelelő múzeumi propagandamunkával vonzhatnak látogatókat. Horpácson az utóbbi öt év látogatottsága a következőképpen alakult : 1979 — 2444 fő 1980 — 1485 fő 1981 — 2753 fő 1982 — 500 fő (Ezévben volt zárva a múzeum, s október végén nyílt az új kiállítás.) 1983 — 5468 fő Ez a szám már legalábbis reményt keltő. Az új kiállítást 14 hónap alatt több mint ötezren látták, majdnem annyian, mint az előzőt három év leforgása alatt. A vendégkönyvi bejegyzések elégedettséget tükröznek, de van és lehet is még mit tennünk. Átgondolt, célirányos propaganda (melyet sok látogató is hiányol) még nagyobb közönséget biztosíthat, eredményesebb lehet népművelői, közmiívelődési tevékenységünk. 352