Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve X. (1984)

Tanulmányok - Néprajz - Kapros Márta: Megesett lányok az Ipoly menti falvak társadalmában

Dolgozatomban a leányok házasság előtti szexuális kapcsolatának erkölcsi, gyakorlati következményeit igyekeztem megvilágítani az emlékezet által behatárolható időszakban. A téma természetéből fakad, hogy az adatok adekvátságát bizonyos vonatkozásokban fenntartással kell kezelnünk. Ez részben kiküszöbölhető, ha a problémát — mint minden erkölcsi tartalmú jelenséget — több oldalról közelítjük meg. Vizsgáljuk tehát az általánosított tudati normát, annak konkrét cselekvésekben (esetekben) történő realizálását, s a tettek értékelését. Tapasztalataim azt mutatják, hogy még az ilyen kis lélekszámú falvak gazdaságilag viszonylag kevéssé differenciált közösségeiben is kitapinthatók a rétegződés szerinti eltérések mindhárom vonatkozásban. A téma feltáratlansága miatt csak óvatos összehasonlító következtetésekre szorítkozhatunk. A Nógrád és Heves megyéből rendelkezésre álló korábbi adatok alátámasztják tapasztalataimat — bár nem minden részletben.

105 Több és lényeges ponton mutat eltérést anyagom országos vonatkozásban. Elgondolkoztató körülmény, hogy a rendelkezésre álló szakirodalmi adatok nagyobb része protestáns vidékekről származik.

106 Ami keveset a kérdés történeti hátteréről tudunk, az a református és evangélikus egyházak idevonatkozó erkölcsi szabályozásának szerepére világít rá

107

. A vallás — feltárásra váró — szerepét feltételezve is, az eltérések okát magam részéről elsősorban a társadalmi háttér különbözőségében látom. Az ország északi, palócnak tartott népessége körében, amelybe többé-kevésbé beletartoznak a vizsgált falvak lakói is, a századfordulóig, első világháborúig a paraszti társadalom lényegében hagyományosan szervezettnek mondható.

108 Illetve az ilyen szintben gyökerező tudati, erkölcsi normák, értékek még ezt követően is konzerválódtak. Ezen keretek között a katolikus valláserkölcsi tanokkal átszőtt, előírt szokáscselekvéseken keresztül realizálódó normák, az individualitás alacsony foka, a közösség értékelő ellenőrzésének hatékonysága megszabta, behatárolta a fiatalok házasság előtti szexuális életét. Ebben a hagyományőrző társadalomban a közösségnek még volt súlya, ereje ahhoz, hogy a normák áthágásából adódó, kiélezett helyzetben (teherbe esés) lehetőleg kikényszerítse a házasságot. A következmények felől ítélő erkölcsi felfogás

109 értelmében, így a probléma lényegében megoldódott. A múlt század utolsó harmadától erősödő, falun belüli rétegződés még mindig jóval kisebb feszültségeket okozott e vonatkozásban, mint azon, erősebben kapitalizálódó alföldi mezővárosokban, népes falvakban, ahonnan az összehasonlító adatok zöme rendelkezésünkre áll. Továbbá vidékünkön a leányanyák számára is adott maradt falun belül egy, kétségtelenül lehatárolt, de a közösség által elfogadott státus. Mindez érvényét vesztette, amennyiben az illető — akár csak átmenetileg — kiszakadt ebből a közösségből. JEGYZETEK 1. Az utóbbi témakör ilyen irányú bővítésében közrejátszott a Palóc kutatás keretében készült kérdőív, amely kitér idevonatkozó problémákra is (KAPROS M.—UJVÁRY Z., 1975.). 2. Pl. GYÖRFFY I., 1930.; BÁLINT S., 1933.; ORTUTAY Gy., 1934.; FÉL E., 1941.; KRESZ M., i960.; GYÖRGYI E., 1962.; RUITZ L, 1965—66.; SZALAY E., 1972.; SCHRÄM F., 1972.; BECK Z., 1975.; KAPROS M., 1975., 1977.; SZATHMÁRI

I., 1975., 1978.; TÓTH F., 1975.; JUNG К., 1978;. VAJDA M., 1978/a. 3. E kutatások eredményeinek elemző összefoglalását részletes bibliográfiával ld. TÁRKÁNY SZŰCS E., 1981. 4. LUBY M., 1935.; KISS L., 1941.; FÉL E., 1941/a., 1944., 1944/a., 1959.; MORVA Y J., 1956.; ÖRSI J., 1976. 5. JÁVOR K., 1970., 1978.; NAGY O., 1982. VERES L., 1978. 6. VAJDA M., 1978., 1982/a. — A magyar parasztság szerelmi életének feltárásában hasznosítható eddigi eredményekről értékelhető kutatástörténeti áttekintést készített VAJDA M., 1982. Remélhetőleg mielőbb publikálásra kerül a szerző itt jelzett doktori disszertációja (Erkölcs és életmód alakulása egy alföldi település közösségében). Minden bizonnyal előrelépést hoz, sok vitás kérdés tisztázását segíti majd, ha megjelenik az 1982-ben megtartott, 332