Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve X. (1984)
Tanulmányok - Történelem - Somlyói Tóth Tibor: Gimesi és Gácsi gróf Forgách Simon I.
visszahívott királyim magyar csapatok önmagukra támaszkodva próbálták útját állni a sikert sikerre halmozó kuruc hadaknak. Forgách Simon tábornok, miután a morva és sziléziai népfelkelés elfojtását megszervezte, átvette a Vág vonalának biztosítását. 1703. október 27-én a szeredi hidaknál találjuk, több mint 2 ezer főre tehető csapatával, mely itt gróf Schlick seregével egyesült. Az így jelentékennyé váló császárhű csapatok már sikerrel szállhattak szembe a kuruc csap& tokkal. A Perec pataknál Forgách megverte Ocskay brigadéros seregét, s október 31-én elfoglalta Lévát. 61 Valószínű, hogy Forgách Schlicknek is bizalmi embere volt, mert például Koháry Farkas is hozzá folyamodik, hogy járjon közbe Schlicknél: „Forgách Simon uram egy-két szava in hac matéria többet használhat, mint másé." 62 Forgách, mint képzett katona kesernyés gúnnyal mondta, hogy nem szívesen vesz részt a kurucok elleni háborúban, mert a fegyvert fogott néphad nem tart semmi rendet s katonai fegyelmet. 63 Majd az egész Rákóczi felkelést lenézve, gúnyolódva írja Zólyomból november 13-án gróf Csáky Imrének Bercsényiről: „Mi rut dolog az magyarországi zűrzavar! Jobb volna Miklósnak Mária-Magdolnaként az kereszthez mászni, még most ideje volna, mert bizony a kóborló rendetlen haddal semmit sem végez!" 64 Hogy mennyire helytelenül ítélte meg az egész helyzetet, arra Bercsényi adta meg legfrappánsabban a választ: Schlick valamennyi hadisikerét rövid idő alatt tönkre teszi, sőt tőle maga Forgách is véres vereséget szenvedett. Amikor ugyanis november 15-én reggel Simont Schlikkel a gyetvai táborban találjuk, éppen akkor jött a híre annak, hogy Bercsényi 20 ezer emberével Schlick ellen vonul. Schlick nem látta tanácsosnak Bercsényivel megütközni, s ezért előbb Zólyomban, majd Besztercebányára vonult vissza — Forgáchra bízva a Zólyom előtt álló had parancsnokságát, melyet azonban Bercsényi még november 15-én súlyosan megvert; Forgách beszorult a zólyomi várba 2 ezer németből és magyarból álló csapatával. A zólyomi vereség hírére menekülő Schlick utasítja Forgáchot, hogy igyekezzen hadával őt követni. így is tett, valamennyi hadfelszerelését Zólyomban hagyva, november 19-én éjfél körül kinyittatja a várkaput s kalauzokkal ellátva Schlick után Privigyére igyekezett. A menekülőket Károlyi ötezer huszárával űzőbe vette és Szentkeresztnél egyrészüket meg is verte. Forgách menekülésének személy szerint is drága ára volt: nemcsak drága lovait és fegyvereit, hanem még a két generálisi oklevelét is elveszítette. Sőt, a kurucok diadalmas előnyomulása során Károlyi Sándor a Lipótvárnál álló Forgách szemeláttára Galgócot, ősi kastélyát is elfoglata, s fogságba esett Esterházy Ágnes és két leánya is. December 19-én Pozsonyban tartózkodott 65 , Pozsonyból pedig Bécsbe tért vissza — magyar csapatai nélkül (melyeknek csak kisebb része esett el a harcok során, nagyobb fele átállt a kurucokhoz!), a vezénylete alatt lévő német csapatoktól pedig már kétszer is halálos veszedelemben forgott, mivel magyar ruhája miatt kuruc főtisztnek nézték, s csaknem agyonlőtték. Bécsbe érve 1704 elején tehát első dolga volt, hogy felöltse magára a német tábornoki egyenruhát, sőt az idegen viseletnek még szép, selymes, aranyszínű bajszát is feláldozta, leberetváltatta. 66 Feleségét február 25-ij az alsó-ausztriai Schwandorfban kelt levelében azzal vigasztalta, hogy a levágott bajuszt emlékül eltette egy papírdobozba, s ennek fedelére oly értelmű latin verset rögtönzött, hogy a bölcs, ha változtatja is idővel ruházatát, de nem egyszersind erkölcseit. Majd ékes tótsággal az ismert közmondást idézi: „Kutyából nem lesz szalonna!" 2* 19
