Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve X. (1984)

Tanulmányok - Történelem - Szvircsek Ferenc: Adatok egy urbanizálódó település „munkásjóléti intézményei” kialakulásához

kocsmák számának elkerülhetetlen és sürgős szaporítását szükségessé teszik."

8 Az alkoholizmus térhódítása elleni gyenge tiltakozás Nógrád megyében a századforduló után kezd csak erőteljesebb vonásokat kapni! A Salgótarjáni Lapok 1907. március 17-én ,,A pálinka áldozata" címmel írt az alkoholizmusról. A címet kiváltó esemény Varga József 19 éves és Komora János 21 éves bányászok közös mulatozása volt Salgótarjánban, aminek végén Varga leszúrta Komorát. A két bányász nemcsak a vasárnapot, hanem az úgynevezett ,,blau Montag"-ot is együtt tartotta. „Atka ez a pálinka szenvedély a mi munkás népünknek, mely egymás után szedi áldozatait. Amit arca verejtékével hat napon át, ott a bánya mélyében megkeres, annak szent vasárnapján nyakára hág, elvesztve nemcsak pénzét, de egészségét, sőt mint látjuk életét és nyomorba dönti családját. Mikor lesznek már a pálinkás boltok vasárnap zárva" teszi fel végül a kérdést az újság.

9 A Salgótarjáni Hírlap 1907. szeptember 22-én a „Korcsmák zárórái"-ról írt, mivel a két megyei főszolgabíró — látva a kocsmák nagyfokú elterjedését — vasár és ünnepnapokon elrendelte délután 1 órakor történő zárásukat. A „kocsmaüzletek" tulajdonosai azonnal értekezletet tartottak és fellebbeztek a belügyminiszterhez. Andrássy Gyula az alispán rendeletét október 26-án egy leirattal mint „sérelmes határozatot" hatályon kívül helyezte. A Salgótarjáni Lapok 1908. április 8-án az ivásról mint nemzeti virtusról írt — hiszen a legnagyobb haszon a legközönségesebb pálinkából van — az a legolcsóbb és legizgatóbb. „Gyilkol a háromgarasos pálinka ott, ahol kukorica kenyérre isszák" összegzi véleményét. A kivándorlás, a nyomorúság, az alkoholizmus, a tuberkulózis és a nemi betegségek fekélyek voltak a magyar nép testén. „Nálunk mindenható állam egész erejét az alkoholos italok minél intenzívebb terjesztésére fordítja, s iparengedélyt nem kap az ember olyan könnyen, mint italmérési engedélyt."

11 Azonban nemcsak azt lehetett tapasztalni lépten-nyomon a községben, hogy a felnőttek isznak, „de még zsenge gyermekeiket is ivásra szoktatják, és kora fiatalságukban megmételyezik" idézhetem a korabeli salgótarjáni sajtót. Az alkoholfogyasztás okát pl. az üveggyárban már a Népszava 1910-ben is kereste, idézzük hát fel megállapítását: „A munkások rá vannak kényszerítve az alkohol fogyasztásra, mert a víz teljesen ihatatlan. A gyárnak külön kantinja van, ami éjjel-nappal nyitva szokott lenni, itt minden két héten egy vagon sör és nem tudható mennyi bor és pálinka fogy el. Egészséges vízről mégsem gondoskodnak, de ha valaki részegsége miatt valamit elkövet a gyár, vagy a mesterek ellen, azt megbírságolják, vagy kivágják, pedig a nagy hőség és vízhiány kényszeríti a munkásokat az alkoholfogyasztásra. A munkások pedig mind azt mondják, hogy antialkoholisták volnának, ha lenne víz. 11—12 éves gyermekek egyaránt isznak a felnőttekkel". A gyerekek között azonban már a cigarettázás és pipázás is elharapódzott, különösen az üveggyári és bányakolónia i gyermekek között, mert az alig ökölnyi gyermek szájában is ott látni a pipát vagy cigarettát.

12 Prostitúció létrehozása a községben Az alkoholizmus terjedése szoros paralelizmust mutat a venereás betegségek gyakoriságával. Ugyanis a prostituáltak a venereás betegségek elsőrendű fertőző forrásai voltak, de a nemi betegségek terjesztésében nemcsak a bejegyzett prostituáltak, hanem a társadalom promiszkuitasban élő tagjai is részt vettek. Hiszen az ipar 197