Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve X. (1984)

Tanulmányok - Történelem - Vonsik Ilona: Újabb adatok a Kommunisták Magyarországi Pártja salgótarjáni szervezet megalakulásának körülményeihez (1918. december)

szakmák dolgozóinak képviselői, vasasok, bányászok, a helyi SZDP vezetőségei is képviseltette magát. A KP részéről Rudas elvtárs és én vettünk részt. Gádor elvtárs leleplezte a SZDP aljas aknamunkáját, amit különösen az utóbbi napokban végzett. Rudas elvtárs keveset beszélt, mert a nagygyűlésen a hosszú, megerőltető beszédtől berekedt. Otyepka Károly vasesztergályos elvtárs és én beszéltünk még. A hangulat teljesen a KP mellett nyilvánult meg, éltették a pártot és minden ellenszenvükkel a SZDP és főleg Peyer és társai ellen fordultak. Gádor Béla bejelentette, hogy a salgótarjáni SZDP vezetősége testületileg csatlakozik a KMP-hoz, amit a munkásság képviselői nagy éljenzéssel fogadtak. Az összbizalmi testület kimondta határozati javaslatában, hogy az addig tartott gyűlések helyett rövid időn belül még egy nagygyűlést kell összehívni, amin bejelentik, hogy Gádor Béla javaslatára csatlakoznak a KMP-hez. Ezen a gyűlésen jelen kell lennie a SZDP budapesti képviselőjének is, mert itt dönt végleg a salgótarjáni munkásság a csatlakozásról."

29 Ha összevetem Szaton Rezső két írását a KMP helyi szervezetének megalakítása tárgyában, akkor ez utóbbi visszaemlékezés Salgótarjánra vonatkozó részlete az 1919. január 1-i népgyűlésre utal abban a vonatkozásban, hogy Rudas Lászlóval volt jelen, amikor vissza kellett verni a szociáldemokrata párt rágalmát, miszerint a kommunisták a szakszervezetek ellen lépnek fel. Más vonatkozásban viszont az 1918. december 29-i népgyűlésre engednek következtetni sorai, pl. Gádor Béla bejelentette, hogy az SZDP vezetősége csatlakozott a Kommunisták Magyarországi Pártjához; vagy: rövid időn belül még egy nagy népgyűlés összehívása szükséges, hogy végleges döntés szülessék a KMP-hez való csatlakozásról. De van olyan részlete is ennek a visszaemlékezésnek, mely az 1931-ben keletkezett írásban nem szerepel. Ilyen lényeges kérdés, hogy a nagygyűlés után előre megtervezett összbizalmi ülést tartottak. Az eddig feltárt adatok alapján csak december 26-án volt összbizalmi ülés, mely a pártszervezet alakuló ülésével volt egyenlő. Vagy pl. Gádor Béla leleplezte az SZDP aljas aknamunkáját, mint szociáldemokrata párttitkár, de kommunista szimpatizáns (hihetetlennek tűnik — V. L), továbbá: 20 000 ember részvétele a nagygyűlésen, Peyer jelenléte és beszéde — mindezek a részletek arra engednek következtetni, hogy Szaton Rezső, — aki abban az időben a legtöbbször utazott Salgótarjánba a KB. tagjai közül —• az események pergése egymásutánisága következtében és több mint 30 év távlatából akaratlanul is összemossa a történéseket és egy népgyűlés keretébe és tartalmára sűríti emlékezetes óráit, napjait. Felvetődik továbbá, hogy lehetséges, hogy kettőnél többször volt Salgótarjánban ? Azt írja, hogy Rudas Lászlóval két ízben, de volt Poór Ernővel is s csak egy nap eseményéről számol be. Mégiscsak lehetséges volna, hogy december 26-a előtt is járt Salgótarjánban a párt megalakításának előkészítése érdekében ? Ma ezek a kérdések megválaszolatlanok maradnak, s nyitottak lesznek, amíg újabb adatok, tények felszínre nem kerülnek a tudatos kutatómunka folytán. Ennyiben szándékoztam összegezni gondolataimat, észrevételeimet a KMP salgótarjáni szervezete megalakulásának körülményeiről. Az összegzéshez igyekeztem felhasználni mindazt a forrást, mely segít a problémakör tisztázásában, érveléseim elfogadhatóvá tételéhez. Kérem az olvasó eltekintését, hogy pusztán a dokumentum ismertetése helyett, illetve annak apropójaként felvázoltam a párt megalakulásával kapcsolatos, az eddigi publikációk alapján bennem felmerült véleményeket és gondolatokat. Az újabb adatok a régebbi,,tények" egyfajta értelmezését is jelentik. 190