Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve X. (1984)

Tanulmányok - Történelem - Vonsik Ilona: Újabb adatok a Kommunisták Magyarországi Pártja salgótarjáni szervezet megalakulásának körülményeihez (1918. december)

Üzemi csoportokat olyan telepek munkásai alkothatnak, amelyekben a bérmunkások száma a százat meghaladja. 5. A csoportok végrehajtó bizottságokat választanak, amelyek a Központi Bizottsággal való érintkezést közvetítik. Amely községben, vagy városban több csoport működik, ezek végrehajtó bizottságai közös végrehajtó bizottságokat küldenek ki."

18 A Kommunisták Magyarországi Pártjának ideiglenes Szervezeti Szabályzata 1918. december 28-án került nyilvánosságra, következésképpen 26-a előtt nem szerezhettek róla tudomást sem írásban, sem szóban. A december 26-i összbizalmi ülésen Kun Béla viszont már beszélhetett a szervezési elvekről, de ez nem bizonyítja azt, hogy az elvek még aznap, sőt azt megelőzően érvényesültek. Felvetődhet a kérdés, hogy a salgótarjáni és Salgótarján környéki munkások miért tértek volna el önállóan, saját elhatározásból a hagyományos szervezkedési elvtől ? Semmi sem indokolta volna ezt a lépésüket. A KMP ideiglenes szervezeti szabályzatának megjelenése után már csak a január 8-i Vörös Újság foglalkozott az üzemi kommunista csoportok létrehozásával. Mint a KMP központi lapja írja: „Felhívjuk az összes fővárosi, valamint a környékbeli gyárak és üzemek munkásságát, hogy szakmára való tekintet nélkül alakítsák meg sürgősen a gyári (üzemi) kommunista csoportokat, hogy nyilvántarthassák a kommunista elvtársak csatlakozását. Az így megalakított gyári (üzemi) csoportok válasszanak a maguk keretében vezetőséget. . ,"

19 S ami a vasas szakszervezet állásfoglalását tükrözi a KMP-hez való tartozásról, vonatkoztatva az acélgyári pártszervezet megalakulására is , — szintén tényközlő idézettel szolgálók: „December első felében a vasas szakszervezet központi vezetősége, a budapesti és Pest környéki szakosztályok és helyi csoportok vezetőségei a szervező bizottságok és a főbizalmiak közös értekezletet tartottak. A kommunista vasmunkások javaslatot terjesztettek elő a munkásellenőrzés megvalósítására az üzemi tanácsok útján ..." Az előterjesztés szerint a vasas szakszervezet „nem gördít akadályt az elé, hogy tagjai a Kommunista Párthoz tartozzanak." Háromnapos vita után elfogadták azt a javaslatot, hogy a szakszervezeti tagok a Kommunista Párt tagjai is lehetnek."

20 Ez a hozzájárulás, engedélyezés nem jelenti azt, hogy december 26-ra az acélgyár vasas szakszervezeti tagsága hátatfordított volna a hagyományos szervezetnek. Ezt támasztja alá az acélgyár akkori egyik műszaki vezető személyiségének visszaemlékezése is. „A nemzeti tanácsok korszaka alatt . . .munkásaink közül egy-kettő már érintkezést keresett a kommunistákkal, egyesek Kun Bélával tárgyaltak és kezdték a bolsevizmust, a communizmussal együtt. A szakszervezeti élet rendkívül megélénkült: minden alkalmazottnak szociáldemokratának kellett lennie, kivétel nélkül minden gyári alkalmazott belépett vagy a vas- ós fémmunkások szakszervezetébe, vagy az ipari és kereskedelmi alkalmazottak országos szövetségébe, szóval a testi és szellemi munkások szakszervezeteibe. A viszonyok állandóan fejlődvén egy fordulópontot képez Salgótarjánban 1918. december 2. felében Kun Béla fellépése, aki egy gyűlésen erős, lázító és izgató beszédet mondott dicsőítve a communizmust és a bolsevizmust. Ezen időben még a szociáldemokrata párt erősen küzdött a communizmus ellen." 21 Mint a már fentebb közölt forrásokból egyértelműen kiderül, Kun Béla 1918. december 26-án járt Salgótarjánban. Következésképpen ekkor még erős szociáldemokrata hatás alatt állottak a munkások az acélgyárban s a kommunistákkal szem185